Durván lépne fel az online gyűlölet­beszéd ellen Ausztria

Vitatott törvénytervezetet fogadhat el nyugati szomszédunk.

Ausztria az internetes gyűlöletbeszéd ellen lépne fel, ezért Gernot Blümel osztrák médiaügyi miniszter március végén Franciaországba látogatott, hogy tapasztalatokat és ötleteket gyűjtsön. Párizs ugyanis olyan törvényt tervez, amely a platformüzemeltetőket arra kötelezné, hogy megállapítsák a felhasználóik személyazonosságát és az adatokat átadják az igazságügyi szerveknek, ha azok kérik. Amennyiben ez nem történik meg, akkor az érintett szolgáltatók akár egymillió eurónál is nagyobb pénzbüntetést kaphatnak. A gyűlölettartalmakat kötelező lenne 24 órán belül eltávolítani.

A tervezett osztrák jogszabály alapján az olyan oldalakat, mint a Facebook, a Twitter és a YouTube, köteleznék arra, hogy gyűjtsék a felhasználók személyes adatait. Az előírás az lenne, hogy aki bármit kommentálni akar, az köteles a saját nevével és címével regisztrálnia magát a különböző közösségi portálokon. Így biztosítanák azt, hogy gyorsan meg lehessen találni azokat a felhasználókat, akik valakit megsértettek az interneten vagy akiket online gyűlöletbeszéd elkövetésével vádolnak meg.

Az osztrák kormány támogatta a tervezetet. Gernot Blümel azzal indokolta a változtatást, hogy meg akarják akadályozni, hogy valaki a bűncselekmények esetén az internet névtelensége mögé bújhasson el. A miniszter többek között azzal érvelt, hogy azokat a cselekményeket, amelyeket az analóg világban üldöznek, a digitális világban is büntetni kell. A szabályok gyakorlati megvalósítása az online szolgáltatók feladata lesz, miként az is a kötelességük lesz, hogy tudják, kik rejtőznek az álnevek mögött.

Az új szabályozás minden olyan platformra vonatkozik majd, amelynek több mint 100 000 tagja van, továbbá több mint 500 000 euró sajtótámogatást kap évente és több mint 500 000 euró bevétele van évente. Ez azt jelenti, hogy érintett lenne a Der Standard és a Die Presse mellett szinte az összes nagy egyesült államokbeli oldal, így a Facebook, a Twitter és a YouTube is. Amennyiben a törvényt elfogadják, akkor ezeknek a szolgáltatók kötelesek lennének gyűjteni az osztrák tagjaik neveit és címeit, s ellenőrizni az igazolványaikat. Amelyik portál ezt nem tenné meg, akár egymillió eurós pénzbüntetést is kaphatna. A szabályok alól csak az árucikkeket értékesítő vagy cserélő platformok jelentenének kivételt.

Walter Korschelt IT-ügyekre szakosodott osztrák ügyvéd ugyan üdvözölte, hogy Bécs valamit tenni akar az internetes gyűlöletbeszéd ellen, de úgy vélte, hogy az alkalmazandó módszer minimum kérdéses lenne, ráadásul nem életszerű, hiszen aki például egy kocsmában véleményt formál, annak sem kell előzetesen bemutatnia az igazolványát. Emellett túl nagy felelősség kerülhet a Facebookra és a többi oldalra. Arról nem is beszélve, hogy e portálokat már eddig is gyakran érte az a kritika, hogy túl sok információt gyűjtenek az emberekről. Így pedig gyakorlatilag törvényes felhatalmazást kapnának erre, sőt, elvárnák tőlük ezt.