Tibetben bukkantak gyenyiszovai maradványokra

Tibetben bukkantak gyenyiszovai maradványokra

2019. május 6. 15:03, Hétfő
Most először azonosítottak ilyen leletet az eredeti helyszínen kívül.

Az érdekes, mindössze néhány évvel ezelőtt elkülöníthetővé vált embercsoport eddig egyetlen oroszországi helyszín maradványai alapján volt ismert előttünk, bár a DNS-minták elemzéséből jól kimutatható, hogy utódaik több kontinensen is megtalálhatók. Most egy újabb régióban azonosítottak be egy ilyen leletet, amely azonban jóval régebben bukkant elő.

A gyenyiszovaiak kapcsán legutóbb arról olvashattunk, hogy ezek az emberek az említett helyen (amely egyben a csoport nevét is adja) több évtizeden keresztül együtt éltek a neandervölgyiekkel, a keveredés így teljesen biztosnak mondható. Tibetben azonban végre előkerült egy újabb lelet, amely betekintést nyújt a csoport vándorlási útvonalaiba és alkalmazkodási képességeibe, bár itt még több részlet is visszaigazolásra vár. Maga a lelet egy állkapocstöredék, amely eredetileg még 1980-ban került elő, akkor egy ismeretlen pap találta azt meg egy barlangban a Tibeti-fennsíkon, 3 ezer méter feletti magasságban. A csont a hatodik Gung-Thang élő Buddha közvetítésével került egy közeli egyetem gyűjteményébe, amelyet 30 éven keresztül senki nem vizsgált meg – 2016-ban azonban elindult a munka, amely most hozta meg a meglehetősen érdekes eredményt.

DNS-mintára ugyan nem akadtak, a csonthoz kapcsolódó anyag vizsgálata révén azonban 160 ezer évesre becsülik a maradványt, amely sem a homo erectus megnyújt fogaival, sem pedig a homo sapiensre jellemző állformával nem rendelkezik. A fogak alapján ez egy gyenyiszovai ember csontja lehetett, és bár az még nem világos, hogy az illető a jelenleg ismert 3 eltérő csoport melyikébe tartozott (vagy esetleg egy újabb különálló csoportról van-e szó), egy másik hivatalos közlemény szerint ezzel világossá vált, hogy a gyenyiszovai ember még azelőtt jelent meg a Tibeti-fennsíkon, hogy a homo sapiens felbukkant volna a régióban – vagyis kellően alkalmazkodóképes volt ahhoz, hogy az oxigénben ritka környéken is eléldegéljen. Erre a következtetésre, valamint a gyenyiszovai-barlang lakóival való közeli kapcsolat kimutatására az ősi fehérjék elemzésével jutottak, bár ez nem kellően pontos ahhoz, hogy a még szűkebben vett besorolást is elvégezzék.

A szakemberek ellátogattak abba a barlangba, ahol a lelet eredetileg előkerült, itt azonban egyelőre csak állati maradványokat találtak, amelyeket annak idején kőeszközökkel munkáltak meg – azt még nem tudni, hogy melyik embercsoport tagjai munkájának eredményét látjuk.

Listázás a fórumban