Nagyvárosnyi szén-dioxid-mennyiséget termel a bitcoin

A kriptovaluta annyi szén-dioxidért felelős, amennyit Las Vegas vagy Hamburg lakossága juttat a levegőbe.

Bár a bitcoin virtuális fizetőeszköz, de a termelése nagyon is valódi erőforrásokat emészt fel. A Müncheni Műszaki Egyetem kutatócsapata a hardvergyártók tőzsdei anyagait és bitcoin-termelők IP-címeit vizsgálta át, hogy megtudja: milyen következményekkel jár a folyamat. A szakemberek első és legfontosabb megállapítása az volt, hogy a digitális pénz termelése minden eddiginél nagyobb mértékben zajlott tavaly és csak 2018-ban a négyszeresére nőtt.

Christian Stoll, a Müncheni Műszaki Egyetem és az MIT munkatársa közölte, hogy a hasonló korábbi tanulmányok becsléseken alapultak, ők viszont az eddigi legrészletesebb vizsgálatot készítették el azért, hogy megtudják, mekkora szén-dioxid-lábnyomata van a bitcoin-rendszernek. A kutató a tevékenységüket leginkább egy detektívmunkához hasonlította, aprólékosan és lépésről lépésre kellett feldolgozniuk az adatokat.

A szakértők először a bitcoin-hálózat áramfogyasztására voltak kíváncsiak, ami elsősorban a felszereléstől függ. Tavaly három ASIC-bányászhardvereket gyártó cég tervezte a tőzsdei megjelenését és ezért be kellett adniuk a szükséges dokumentumokat, amelyekből részletesen ki lehetett számolni az egyes modellek piaci részesedését. Figyelembe kellett venni azt is, hogy valaki otthon egyetlen számítógéppel termeli a bitcoint vagy hatalmas farmokat üzemeltet. Az utóbbiaknál már a hűtés is nagyon komoly energiamennyiséget emészt fel.

A kiszámított éves áramfogyasztás végül 46 terawattórára jött ki. A termelők IP-címeinek alapján kiderült az is, hogy a bitcoin-termelők 68 százaléka ázsiai országokban él és dolgozik, 17 százalékuk az európai államokban, míg 15 százalékuk Észak-Amerikában. Ez alapján A bitcoin-rendszer évente 22-22,9 megatonna szén-dioxidot állít elő, ugyanennyi szén-dioxidot termel Hamburg, Bécs vagy Las Vegas is. Stoll szerint ez akkora mennyiség, amely miatt már igenis érdemes a kriptovaluta-bányászat szabályozásáról beszélni. Az egyik megoldás az lehetne, ha a bitcoin-bányászfarmokat összekötnék a megújuló energiák termelésével is.

2017 novemberében a Digiconomist Bitcoin Energy Consumption Index szerint a kriptovaluták nyilvántartását és forgalmazását bonyolító számítógépek évi 29,86 terawattóra elektromos energiát használtak fel, ami akkor a globális energiafogyasztás 0,13 százalékának és nagyjából Szlovákia vagy Marokkó áramfogyasztásának felelt meg. Magyarország akkori áramfogyasztása 21,55 terawattóra volt. Mindenesetre nem véletlen, hogy áprilisban Kínában felmerült a bitcoin bányászatának teljes betiltása.