Felvázolták a dinoszauruszok utolsó napját

Felvázolták a dinoszauruszok utolsó napját

2019. szeptember 10. 22:15, Kedd
A becsapódás utáni hatalmas tüzeket gyors lehűlés követte.

A kutatók és a laikusok számára jó ideje érdekes témának számít a dinoszauruszok kihalását okozó aszteroida nagyjából 66 millió évvel ezelőtti becsapódása, amelyre a Yukatán-félszigettől északra került sor. A teória eddig is rendelkezésre állt, most azonban a minták alapján vázolták fel a végzetes nap főbb eseményeit.

A Texas Állami Egyetem által közzétett bejelentésben arról olvashatunk, hogy a szakemberek csapata a 2016-ban lefolytatott International Ocean Discovery Program részeként működött közre a fontos üledékes rétegek vizsgálatában, pontosabban az érdekes minták felvételében, amelyet a részletes vizsgálat követett a sorban. Ez utóbbi révén vázolták most fel a becsapódást követő 24 óra főbb eseményeit, valamint a lehűléshez, ezen keresztül pedig az élővilág nagyjából 75 százalékának elpusztulásához vezető folyamatot. Visszaigazolták a korábbi elméleteket, miszerint a lehűlést a légkörbe kerülő nagy mennyiségű kén okozta, ez ugyanis teljes mértékben hiányzik a mintákból, dacára annak, hogy itt bőven megtalálható volt az eredetileg kénben gazdag kőzet.

Minden szempontból kiemelkedő esemény volt az aszteroida becsapódása, valamint a Chicxulub-kráter létrejötte, hiszen itt több ezer kilométeres távolságban lévő erdőségek kaptak lángra, az ily módon létrejött cunami egészen Illinois állam területéig jutott, a ként tartalmazó kőzetek pedig szinte elpárologtak, a légkörbe juttatva veszélyes tartalmukat, amely ezt követően a globális átlaghőmérséklet esését eredményezte. Ugyan nem mindegyik dinoszaurusz pusztult ez azonnal, a repülni nem képes fajok jó része rövid időn belül eltűnt, ezt pedig további katasztrófák követték, bár az élet maga viszonylag gyorsan visszatért a becsapódás körüli területekre. Az ugyanide visszahömpölygő óceáni víz tetemes üledéket hozott magával, ez a kutatók szerint egyetlen nap alatt több mint 100 méter vastagságú réteget hozott létre, amely a mintákon jól kivehető, ez pedig egyben kitűnő módon elválasztja egymástól a becsapódás előtti és az azt követő időszakot.

A becslés szerint legalább 325 milliárd metrikus tonna kén kerülhetett a légkörbe, amely 4 nagyságrenddel nagyobb annál, amit a Krakatoa 1883-as kitörése eredményezett. A korábbi elmélet tehát helyesnek bizonyult, ez okozta a lehűlést, valamint a tömeges kihalást.

Listázás a fórumban