Vezető szerepre tör Európa a mesterséges intelligencia fejlesztésében

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a kontinens globális viszonylatban is vezető lenne a mesterséges intelligenciához kötődő alkalmazások fejlesztése területén.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke kijelentette, hogy olyan digitális Európát akar, amelyet a nyitottság, a tisztesség, a sokoldalúság, a bizalom és a demokratikus viszonyok jellemeznek. A testület azért, hogy a kontinens ne veszítse el a felzárkózás lehetőségét Kínával és az Amerikai Egyesült Államokkal szemben, el akarja érni, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetések az idei esztendőtől évente 20 milliárd euróra emelkedjenek. A bizottság ezzel párhuzamosan javasolta a kockázatos mesterséges intelligencia alkalmazások állami ellenőrzését.

A testület magas kockázatúnak minősítette a gépi tanulás használatát az egészségügy, a közlekedés, a rendőrség és az igazságszolgáltatás területén. Az alkalmazott rendszereknek a diszkriminációk, a sérülések, a halálesetek és a jogi következmények veszélye miatt átláthatóknak és érthetőknek kell lenniük, valamint emberi ellenőrzés alatt kell maradniuk. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a hatóságoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy az ilyen rendszereket maguk is át tudják vizsgálni. Így például a mesterséges neurális hálózatok képzésére használt adatokat meg kell tartani, hogy azokat át lehessen vizsgálni. A kevésbé kockázatos megoldások esetében viszont elegendő lehet egy önkéntes jelzésrendszer, amely megmutatja, hogy a megadott szabványokat betartják-e vagy sem.

A testület a digitális élet területén a következő öt évben a következő három fő célra fog összpontosítani: a technológiát az emberek szolgálatába kell állítani, tisztességes és versenyképes gazdaságot kell létrehozni, illetve egy nyitott, demokratikus és fenntartható társadalmat. E folyamat során Európának támaszkodnia kell a technika, a kutatás, az innováció és az ötletgazdaság területén elért korábbi eredményeire, s ezzel párhuzamosan ki kell építeni a jogok és alapvető értékek erős védelmét. Az új politikai stratégiák és keretek eredményeként a kontinens képes lesz bevezetni a legkorszerűbb digitális technikákat és felerősíteni a kiberbiztonsági kapacitásait.


A bizottság egyúttal nyilvánosságra hozta az Európai Unió adatstratégiáját is a gazdaság, a kutatás és a közigazgatás számára. A cél egy valódi belső piac létrehozása az adatok számára és ezen a területen fontos, hogy az európai szabványok alapján védjék a személyes és a felismerhetetlenné tett információkat. A közlekedési szektor, az egészségügy vagy a klímavédelem számára saját "adathelyiségeket" kell kialakítani, ahol az információkat akadálytalanul lehet megosztani. "Létre fogjuk hozni az adatok egységes piacát, 4-6 milliárd eurónyi beruházást szeretnénk generálni az adatterek és a felhőinfrastruktúra terén" - közölte Ursula von der Leyen.

Thierry Breton belső piacért felelős biztos fontosnak nevezte, hogy az európai vállalatok hozzáférjenek az adatállományokhoz, és ezáltal európai értékeket teremtsenek. "Európának a digitalizációs verseny győztesének kell lennie" - mondta. A stratégia irányelveket, keretrendszereket tartalmaz az adatok és a mesterséges intelligencia felhasználásáról, amelyeket most konzultációra bocsátanak. Szakértők szerint az Európai Unió globálisan lemaradt a digitális innováció első hullámában, egyebek mellett a közösségi média, az online vásárlás, az okostelefonok területén, így fontos lenne megerősíteni a pozícióit, és ehhez az is engedhetetlen, hogy az európai cégek ne függjenek az amerikai és ázsiai vállalatok biztosította adatoktól.

Margrethe Vestager digitális ügyekért felelős uniós biztos rámutatott: "A digitalizációból az élet minden területén származnak előnyök. Biztonságosabb közlekedés, alacsonyabb károsanyag-kibocsátás, fejlettebb orvostudomány, amely a mesterséges intelligencia segítségével korai szakaszban képes felismerni a betegségeket." A testület elkészített egy fehér könyvet is, amelyben azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy miként lehet szabályozni az új technológiákat és milyen feltételek mellett alkalmazható az arcfelismerés. Az Európai Bizottság új elnöke a klímavédelem mellett a mesterséges intelligencia irányelv megalkotását és elfogadását tekinti a második legnagyobb feladatának. Tavaly novemberben pedig kiemelte, hogy Európának uralnia és birtokolnia kell a kulcstechnológiákat. Az utóbbiak közé sorolta a kvantumszámítógépeket, a mesterséges intelligenciát, a blokkláncot és a kritikus chiptechnológiákat.