A mesterséges intelli­genciával javítható az életminőség?

A mesterséges intelli­genciával javítható az életminőség?

2020. május 27. 18:00, Szerda
Egy szakember a technológia segítségével a föld felszínének különböző paramétereit vizsgálja.

Jan Dirk Wegner, az ETH Zürich munkatársa szeretne javítani az emberek életminőségén és egyúttal megvédeni a környezetet. A kutató három évvel ezelőtt megalapította a főiskolán az EcoVision Laboratóriumot, amelynek tagjai ökológiai adatokat automatizáltan elemző számítógépes alkalmazásokat fejlesztenek. E szoftverek segítségével a tudósok az egész Földön mérhetik például az élővilág sokféleségét. Az elemzéseikhez többek között a távérzékelést és fotogrammetriát használják, az adatokat különböző forrásokból (műhold- és radarfelvételek, időjárási adatok stb.) szerzik be, majd azokat a mesterséges intelligencia értékeli ki és rajzol azok alapján automatizált módon globális térképeket. Az utóbbiak tartalmazhatják a biológiai sokféleséget, a mezőgazdasági felhasználást vagy akár az erdőirtásokat. Wegner most bekerült a Világgazdasági Fórum (WEF) Fiatal Tudósok Közössége nevű programjába. A csapatba évente 25 kivételes fiatal tudós kap meghívást, a lehetőség három évre szól. A közösség tagjai számos politikussal, gazdasági szakemberrel, tudóssal kerülhetnek kapcsolatba. Ez a hálózat kulcsfontosságú Wegner és az EcoVision Laboratórium kutatása szempontjából.

A szakember bejelentette, hogy az EcoVision Laboratórium által fejlesztett alkalmazás az összes funkciójával és algoritmusaival együtt világszerte letölthető lesz a nyilvánosan hozzáférhető platformokról. A szoftver automatizált módon működik, ezért az eredményei objektívek és ezért más eredményekkel összehasonlíthatók. Ennek köszönhetően a tudósok globális szinten kaphatnak betekintést a különböző folyamatokba.

A kutatónak meggyőződése volt az, hogy a távérzékelésben és a gépi tanulásban nagy lehetőségek rejlenek, s előrevihetik a fejlődést a szegényebb régiókban. A műholdfelvételek és a mesterséges intelligencia többek között megítélhetik az agrárfelületeket, megbecsülhetik a termést és eredményesebbé tehetik az éhínség elleni harcot.

A fiatalember eredetileg fizikát és filozófiát akart tanulni. Miután azonban ez a kombináció nem volt lehetséges, a geodéziánál és a geoinformatikánál kötött ki. Ez egyébként aligha volt véletlen, mert az édesapjának fölmérő irodája volt. A hannoveri Leibniz Egyetem elvégzése után már tudta, hogy kutató és innovatív akar lenni, s olyan dolgokat akart kifejleszteni, amelyek hasznosak az emberek számára. Többek között a szülővárosát, Oldenburgot 1998-ban meglátogató dalai láma is inspirálta. Az akkor 16 éves diáknak lehetősége nyílt megismerni a szellemi vezetőt és meghallgatni a előadását. Az egyetem után - egy dél-amerikai kitérőt követően - az ETH Zürich következett. Az EcoVision Laboratórium része az ETH for Development kezdeményezésnek, amely alternatív módszerekkel akar harcolni a szegénység ellen. A csoport együttműködik a Barry Callebaut nevű csokoládégyártóval azért, hogy a mesterséges intelligencia és a műholdfelvételek segítségével megállítsák az erdőirtásokat. A Wegner csapata által kifejlesztett program a műholdfelvételek alapján felismeri, hogy a természetvédelmi területeken hol termesztenek illegálisan kakaót, s így a beszállítók és a feldolgozók nem rendelnek több kakaóbabot az érintett régiókból.

Wegner biztos volt abban, hogy a fejlődő országokban zajló kutatások számos olyan izgalmas kérdést vetnek fel, amelyekben ott a potenciál arra, hogy pozitív módon befolyásolják az ott élő emberek életét. A nyugati világon kívüli kreatív szakemberekkel való együttműködés megnyitja az utat a számára az új gondolkodásmódok és ötletek felé. Ezért is vonja be ezeket a szakértőket aktív módon a kutatásaiba és elérhetővé teszi a számukra az adatelemzésekhez szükséges alkalmazást. Pontosan tudja, hogy a mesterséges intelligencia első pillantásra nem igazán kapcsolódik a környezetvédelemhez, de ebben a kombinációban mégis hatalmas lehetőségek rejlenek.

A McKinsey Global Institute munkatársai 2018-ban megállapították, hogy a digitális ajánlatok fontos hozzájárulást tehetnek a városokat érintő problémák megoldására. Ilyen ajánlatok lehetnek például az olyan mobilitásmegoldások, mint az intelligens forgalomirányítás vagy az okosparkolás, amelyek az ingázására fordított időt akár 20 százalékkal csökkenthetnék. Vagyis gyakorlatilag az okosvárossá válás növeli az életminőséget.

Listázás a fórumban