Európa is nyer a kínai modernizálási programon

Európa is nyer a kínai modernizálási programon

2020. június 29. 08:56, Hétfő
Az ázsiai állam a koronavírus-járvány után különleges projekttel és több milliárd jüannal támogatná a technológiai szektort.

"Az új infrastruktúra fogalom az új technológia alkalmazását felkaroló digitális infrastruktúrát fedi le és 2018 decembere óta használják Kínában. Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök azonban először hivatalosan most alkalmazta kormányzati munkajelentésében. Az utóbbi dokumentum minden évben vissza- és kitekintést ad a kabinet munkájával kapcsolatban. A koronavírus-járvány után a technológia a kínai konjunktúraprogramban a helyi kormány fontos stratégiai elemeként jelenik majd meg. A rövid távú cél az új munkahelyek teremtése és a gazdaság felpörgetése, míg hosszú távon az új infrastruktúra fontos eleme lehet a kínai gazdaságnak. A konkrét megvalósításról ugyanakkor még csak kevés részlet ismert" - jelentette ki Caroline Meinhardt, a berlini Mercator Institute for China Studies (MERICS) kutatója. A szakember szakterületei között vannak Kína iparpolitikája, a globális szállítói láncok és az új technológia szerepe.

Meinhardt hozzátette, hogy az ázsiai országban az új technológia kifejezést gyűjtőfogalomként elsősorban az 5G-hálózatok kiépítésére, az elektromos autók töltőállomásaira, a számítógép-központokra, a mesterséges intelligenciára és a dolgok internetére használják. Emellett létrejöhetnek új technológiai parkok és fejlesztési centrumok is. Ilyenek Kína bizonyos régióiban már most is vannak. A CCID állami műhely becslései alapján a következő hat esztendőben 10 billió jüan folyik majd ezekbe a területekbe, míg a Xinhua hírügynökség adatai szerint az összeg el fogja érni a 17 billió jüant. Ezek a pénzek még csupán becslések és nem lettek hivatalosan megerősítve. Az üzenet viszont egyértelmű: a kínai kabinet arra akarja rávenni a vállalatokat és a tartományokat, hogy a technológiába fektessenek be.

Az egyelőre nyitott kérdés, hogy ki biztosítja majd a hatalmas összeget. Az aktuális elképzelés az, hogy a tartományi kormányoknak kellene különleges regionális kötvények segítségével hiteleket felvenniük a technológiai projektek finanszírozására, de számítanak a magántulajdonban lévő cégek támogatására is. Fontos, hogy a kiadásokat hatékonyabban szabályozzák, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, amikor a meghozott intézkedések szükségtelen eladósodáshoz, pénzpocsékoláshoz és rossz beruházásokhoz vezettek. Ezek a veszélyek most is fennállnak, különösen az elektromos autók és az 5G-hálózatok területén.

A MERICS munkatársa végül kifejtette, hogy a támogatásokból elsősorban az állami távközlési konszernek, például a China Unicom és a China Telecom profitálhatnak. De az olyan IT-óriásoknak is komoly szerep jut majd, mint a Tencent és az Alibaba, illetve európai vállalkozások szintén részesedhetnek a megbízásokból. Bár a projekt célja a helyi ipar erősítése és hosszú távon a külföldtől való függés megszüntetése, de az nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a külföldi társaságok ki lennének zárva a programból. S egy európai vállalat komolyabb esélyekkel indulhat a támogatások elnyeréséért, mint egy egyesült államokbeli.

Kínában tavaly decemberben lépett hatályba az az új szabályozás, amelynek értelmében a helyi kormányhivatalok és intézetek az IT-rendszerükből három esztendőn belül kötelesek eltávolítani az összes külföldi hardvert, számítógép-technológiát és szoftvert. Peking áprilisban szólította fel a helyi cégeket arra, hogy hajtsanak végre az infrastruktúrát érintő strukturális fejlesztéseket. Az Alibaba akkor azt közölte, hogy a következő három évben összesen 200 milliárd jüant fektet be a felhőrészlege megerősítésébe. A Tencent pedig májusban jelezte, hogy 500 milliárd jüanból fejleszti az infrastruktúráját és az összeget elsősorban a felhőalapú számítástechnikai, mesterséges intelligencia és kiberbiztonsági fejlesztésekre akarja fordítani.

Listázás a fórumban