Jövő évtől ellenőrzi a cégek ásványbeszállítóit az EU

A konszern azt reméli, hogy az új szabályozás szabvánnyá válik.

Egy új európai uniós előírás arra kötelezi a cégeket, hogy ellenőrizzék az arany-, az ón-, a tantál- és a volfrámszállítóikat. 2021. január elsejétől az importőrök kötelesek megfelelő struktúrákat kidolgozni, hogy már kizárólag olyan ásványokat alkalmazzanak, amelyek kitermelése nem finanszíroz konfliktusokat vagy nem kényszermunkával bányásszák ki azokat, s ezt harmadik fél fogja ellenőrizni. Az ezzel kapcsolatos rendelet már 2017 tavaszán megszületett, de csak jövő évtől lép hatályba. Ezt az Európai Bizottság azzal indokolta, hogy így elegendő idő jut a vállalatoknak az új időszakra való felkészülésre.

Julian Lageard, az Intel brüsszeli lobbistája úgy fogalmazott, hogy az irányelvvel Európa globális szabványt teremthet. Az utóbbi rendkívül előnyös lenne a gyártók számára. A tengerentúlon az Intel és a többi társaság évek óta köteles az Amerikai Egyesült Államok Részvény- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) megerősíteni, hogy az általa felhasznált ásványok és más nyersanyagok a Kongói Demokratikus Köztársaságból és az azzal szomszédos államokból konfliktusmentes módon származnak. Ezt az úgynevezett Dodd–Frank Act szabályozza, amelyet az akkori amerikai elnök, Barack Obama írt alá tíz évvel ezelőtt.


Az afrikai hadurak rengeteg bevételt szereznek az általuk ellenőrzött területeken lévő bányák működtetéséből, de a nyugati cégek számára nem lehet csak az ár a szempont
Az EU most egy lépéssel továbbment és a szabályozása a világ egészére kiterjed, ráadásul a munkakörülményeket is érinti. Az utóbbi Lageard szerint kifejezetten fontos pont az Intel számára. A konszern a világ 89 országából több mint 10 000 beszállítótól szerzi be a nyersanyagokat és rendkívül ügyel arra, hogy ne vegyen olyan vállalkozásoktól semmit, amelyek például kényszermunkásokat alkalmaznak vagy kizsákmányolják a dolgozóikat. Az óriáscég éppen ezért került két évvel ezelőtt a Humanity United Foundation nevű szervezet Know The Chain nevű projektje ranglistájának első helyére.

Technológiai vállalatok (Hewlett-Packard, Intel, NXP, Samsung), nemzetközi szervezetek (ENSZ stb.), kormányok és aktivisták elindították a felelősségteljes ásványok európai partnerség nevű kezdeményezést, amely projekteket finanszíroz dél-amerikai, afrikai és ázsiai bányákban. A Mathandazóban (Zimbabwe) működő aranybányában például nőket foglalkoztatnak . Nekik a partnerség tagjai szereztek őröket, akik megvédik őket a túlkapásoktól, ráadásul az érintettek jogi tanácsadást is kapnak és kidolgoztak egy konfliktus-elkerülést segítő rendszert. De ez csak az első lépés. Az Intel 2030-tól csak olyan ásványokat akar beszerezni, amelyek nem csupán konfliktusmentes módon lettek bányászva, hanem felelősségteljesen is.

Lageardnak meggyőződése, hogy a világ többi része követni fogja Európa példáját, mint egykor, amikor európai nyomásra szorult ki az ólom is az elektronikából. Akkor azt a felvetést 50 ország vette át. Az Intel látja ebben a kérdésben az EU stratégiai jelentőségét és tudomásul kell venni, hogy ezen a területen Európa központi szerepet játszik.