Európának digitális szuverenitásra van szüksége

Európának digitális szuverenitásra van szüksége

2020. augusztus 4. 08:21, Kedd
Fontos lenne, hogy a kontinens értékei minden szinten megjelenjenek.

A németországi Burda kiadó 12 ezer embert foglalkoztat, éves bevétele 2,6 milliárd euró. 600 magazint, rádióadót, tévécsatornát és egyéb médiaterméket birtokol 18 országban. A cég első embere, Paul-Bernhard Kallen amellett érvelt, hogy jelenleg az amerikai technológiai óriások diktálják a játékszabályokat, de Európának ideje lenne függetlenítenie magát a tengerentúli IT-cégektől és digitális szempontból szuverénné (önrendelkezésre képessé) válnia, valamint a saját jogainak és értékeinek érvényt szereznie.

A menedzser kijelentette, hogy a kontinensnek fel kell építenie a saját digitális infrastruktúráját, amely megfelel az értékekkel kapcsolatos elképzeléseinek, legyen szó a böngészőkről, a keresőkről és minden más szolgáltatásról vagy szoftverről. Szükség van egy megfelelő szabályrendszerre is: a már meglévő piaci szereplők számára előírásokat kell készíteni azzal kapcsolatban, hogy miként kell kinéznie az infrastruktúrának és annak Európa értékeit kell visszatükröznie, például az adatvédelmet, az adatbiztonságot és adatintegritást.


Kallen hozzátette, hogy a kontinensnek olyan szabályokat és törvényeket kell elfogadnia, amelyek nem csupán a helyi cégekre vonatkoznak, hanem az Európán kívüliekre is, amelyeknek európai ügyfeleik vannak. Ugyanakkor szerinte az európai digitális szuverenitás kiépítése csak külpolitikai konfliktusok árán sikerülhet. Az Amerikai Egyesült Államok jelenleg nagyon sokat tesz azért, hogy Európa a digitális kolóniája maradjon.

Az Atlanti-óceán túlsó partján a legnagyobb vállalatok - Amazon, Facebook, Google - üzleti modellje arra épül, hogy nem fizetnek semmit a tartalmakért. Ők diktálják a játékszabályokat és ezáltal kicsi marad az a terület, amelynek segítségével digitális bevételekhez lehet jutni. A folyamat még az 1990-es évek közepén, végén kezdődött, amikor a Clinton-adminisztráció azt nézte, hogy az USA hol növekedhet és ennek megfelelően állította át a váltókat. Így többek között kivételes szabályokat hoztak az áfával kapcsolatban.

Az Amazon 2010-ig nem fizetett áfát az USA-ban. A Fortune magazin kiszámolta, hogy a társaság ezáltal évente 1,5 milliárd dollárt takarított meg. Kína ugyanezt valósította meg körülbelül 10 évvel ezelőtt és célzottan támogatta a helyi technológiai társaságokat. Szintén ezt tette számos más állam is, csak Európa nem. A kontinens ugyanis azt gondolta, hogy ez majd automatikusan megtörténik. A politika nem értette meg, hogy nem a gazdaság határozza meg a keretfeltételeket, hanem ő maga. S azt sem, hogy keretfeltételekre van szükség azért, hogy új piacok jöhessenek létre.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa ugyan számos bátor döntést hozott és neki köszönhetően az EU néhány milliárd bevételre szert is tett, de ezáltal önmagában nem tudta megváltoztatni a játékszabályokat. A Burda vezetője leszögezte, hogy komoly ellentmondások vannak, mert miközben a kontinens a mesterséges intelligencia területén vezető akar lenni, s adatokról és algoritmusokról beszél, az Amazon, a Google és a Microsoft szoftvereit használja. Ezen szerinte mindenképpen változtatni kell, miként azon is, hogy miközben a tengerentúli konszernek fele a pénzügyi forrásokat Európából szerzi, a bevételeire adómentesen tesz szert.

Listázás a fórumban