Milliárdokat szán szuper­számítógépekre az EU

Az Európai Bizottság egy európai, nagy teljesítményű számítástechnikai közös vállalkozásról szóló új rendeletre tett javaslatot annak érdekében, hogy fenntartsa és előmozdítsa Európa vezető szerepét a szuper-számítástechnika és a kvantuminformatika területén.

Ursula von der Leyen, az Európai Unió elnöke a szervezet helyzetével foglalkozó beszédében kitért a kontinens technológiai terveire. A politikus bejelentette, hogy az európai uniós tagországok 8 milliárd eurót fognak befektetni a következő generációs szuperszámítógépekbe. Az EuroHPC elnevezésű közös vállalkozásról szóló kezdeményezés helyébe lépő új rendeletjavaslat az új szuperszámítógépes technológiákkal, rendszerekkel és termékekkel kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységeket támogatja, valamint előmozdítja az infrastruktúra használatához szükséges készségek oktatását.

A stratégiai beruházás prioritásaként megjelölt eszköz a teljes digitális stratégia alapját fogja képezni a nagy adathalmazok elemzésétől a mesterséges intelligencián és a felhőalapú technológiákon át a kiberbiztonságig. A tervezett szuperszámítógépes infrastruktúrát több mint 800 európai tudományos, egészségügyi, és ipari alkalmazásban lehet majd hasznosítani.

Az Európai Bizottság arra szólítja fel a tagállamokat, segítsék az ultragyors hálózati összekapcsoltság létrejöttét, és dolgozzanak ki közös megközelítést az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kiépítésére. Von der Leyen ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy ha Európában az a mottó, hogy mindenki egyenlő indulási esélyt kap, akkor az nem fordulhat elő, hogy a vidéken élő emberek 40 százaléka még mindig nem rendelkezik szélessávú interneteléréssel.

Szintén fontos, hogy az Európai Unió kifejlessze a saját következő generációs mikroprocesszorát. Az eszköz minden bizonnyal a Sipearl nevű francia processzorfejlesztő cég által megalkotandó szuperszámítógéphez készül és a Neoverse platformra fog épülni, amely az Amazon Web Services Graviton 1 és 2 készülékeinek is az alapját jelenti. Emellett a tervek között szerepel a Risc-V architektúra integrációja a leendő szuperszámítógépbe.

Az EU elképzelése az, hogy az infrastruktúra-fejlesztésekkel ismét vonzóvá tegye az emberek számára a vidéki életet. A bejelentett projektek megvalósítására várhatóan 2030-ig kerül sor és a középpontban minden esetben nem a technika, hanem az ember áll majd, s ez különösen igaz a mesterséges intelligencián alapuló programok esetében. Ezenkívül a cél az ipar által összegyűjtött adatok jobb kiértékelése és hozzáférhetővé tétele. Ez utóbbi többek között a különböző ágazatok közös, szabványosított adattereinek köszönhetően valósulhatna meg.