Felszín alatti tavak vannak a Marson

Az eredeti példány mellett további három tóra bukkantak, ezek később jól jöhetnek majd.

A vörös bolygót, annak jellemzőit kutató szakemberek két évvel ezelőtt jelentették be, hogy első alkalommal bukkantak felszín alatti tóra, amely saját vizével később a hosszabb küldetések során is komoly segítséget jelenthet majd számunkra. Most újabb 3 példány csatlakozik ehhez, a további, hosszabb időszakot felölelő megfigyelések révén.

A csoport tagjai az Európai Űrügynökség Mars Express névre keresztelt szondáját használták fel az újabb vizsgálathoz, amelynek radarjával 2012 és 2019 között folytattak részletes megfigyeléseket. A Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionosphere Sounding (MARSIS) a Földön is alkalmazott módszerhez hasonlóan pásztázza a felszínt, valamint az alatta elhelyezkedő rétegeket, ebből pedig kiderült, hogy a déli-sarki régióban, nagyjából 1 km vastag jégréteg alatt, további 3 tó helyezkedik el, amelyek a sókoncentráció mértékétől függően folyékony vizet tartalmazhatnak. A koncentrációval kapcsolatban még nem látunk teljesen világosan, ez viszont magas lehet, hiszen a mélyből érkező hő valószínűleg nem elég ahhoz, hogy felolvassza ezen tavak vizét, magasabb sótartalom esetén viszont már meglehet a magyarázat a folyékony halmazállapotra.

Az említett felszín alatti tavak egy nagyjából 75 ezer négyzetkilométeres, vagyis Magyarország területével csaknem megegyező régióban helyezkednek el. A legnagyobb példány 30 kilométer átmérőjű, kisebb társai néhány kilométeresek, ezek a nagyobb, központi tavat veszik körbe. A tartalommal kapcsolatban megemlítik, hogy az általunk ismert tengervízhez képest 5-ször nagyobb sókoncentráció esetén még megtalálhatók az élet nyomai, annak összetevői, 20-szoros értéknél ezek viszont már eltűnnek, így egyelőre nem tudjuk, mennyiben lesz viszonylag könnyen felhasználható az itteni vízkészlet a később, jóval hosszabb, már emberi részvétellel lebonyolított küldetések során.

A részletek kapcsán még zajlik a vita, útban van viszont a bolygó felé a kínai Tianwen-1 küldetés, amely jövő februárban érkezik a helyszínre, hogy a szonda mellett saját marsjárója segítségével hasonló, jó eséllyel még pontosabb méréseket végezzenek el.