Még mindig tömegesen vásárolhatók lájkok és kommentárok

A nagy közösségi platformok ugyan jobban felismerik a csalási kísérleteket, de ez önmagában még nem elég.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) Stratégiai Kommunikációs Központjának (Stratcom) munkatársai tavaly május és augusztus között már tanulmányozták, hogy vajon a legnépszerűbb oldalakra felkerülő álhírek és -bejegyzések eltávolításra kerülnek-e. A szakembereknek már akkor is sikerült mindössze 300 euróért beszerezniük álkommentárokat, állájkokat, áloldallehívásokat és álkövetőket tartalmazó csomagot.

A Stratcom kutatói az idén is elvégezték a vizsgálatukat, amely azzal a végeredménnyel zárult, hogy a hamis interakciók üzlete továbbra is virágzik. A nagy közösségi portálok még mindig szinte védtelenek az álmegjegyzések és az állájkok megvásárlásával szemben, de ilyen szempontból a legrosszabb helyzetben a TikTok van.

A Social Media Manipuilation 2020 című dokumentum alapján az mindenképpen jó hír a tavalyi vizsgálathoz képest, hogy a nagy közösségi platformok jobban felismerik a manipulációs kísérleteket, a rossz viszont az, hogy ez még mindig túl kevés az előrelépéshez. A Stratcom munkatársai több szolgáltatónál vásároltak közösségi interakciókat. A kifizetett 300 dollárért cserébe kaptak összesen 1100 megjegyzést, közel 10 000 lájkot és több mint 320 000 megtekintést.

A csomag a YouTube esetében volt a legdrágább, a Twitternél 10,44, a Facebooknál pedig 8,41 euró. A legolcsóbb az Instagram és a TikTok esetében volt, 1,24, illetve 2,73 euró. A manipulációs árak 2018 óta körülbelül 20 százalékkal drágultak. A megszerzett hamis interakciók összesen 8000 felhasználói fiókból származtak, amelyeket részben automatizált módon készítettek és vezéreltek, részben pedig emberek hoztak azokat létre és szolgálták ki.

A központ szakemberei két politikust is bevontak a munkába, Chuck Grassley republikánus és Chris Murphy demokrata szenátort, akik számára hamis interakciókat vásároltak közvetlenül az amerikai választás előtt. A kutatók így akarták megtudni, hogy a közösségi fiókjaik mennyire védettek az ilyen akciókkal szemben.

Összesen 1000-1000 lájkot és 50-50 megjegyzést vettek a két politikusnak, mindegyik kommentár politikamentes volt és a Facebook, az Instagram és a Twitter rendszeréhez kapcsolódott. A Facebook esetében csak a megígért megjegyzések közel fele volt látható, míg a Twitter blokkolta a megrendelt lájkokhoz való hozzáférést. Ennek ellenére mind a három cég rendszerét lehetett manipulálni.

A Stratcom szakértői megállapították, hogy a jelenlegieknél sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a felhasználói fiókokat meg lehessen védeni a manipulációkkal szemben és a bothálózatok felismerhetők legyenek. A Facebookon valamivel nehezebb álfiókokat létrehozni, a Twitter gyorsabban zárolja azokat és jobban felismeri az automatizált manipulációs kísérleteket. Az Instagram és a YouTube alig változtatott valamin, míg az ott zajló interakciók könnyedén hamisíthatók.

A legrosszabb a helyzet a TikTokon, amely számára már a legegyszerűbb manipulációs kísérletek eltávolítása is komoly problémákat jelent. A több héten át tartó vizsgálat alatt a TikTok egyetlen álfiókot sem zárolt és egyetlen hamis interakciót sem törölt.