Little Nightmares 2

Little Nightmares 2

2021. február 28. 11:29, Vasárnap
Kiadó: Bandai Namco Entertainment
Fejlesztő: Tarsier Studios
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-2300 2,8 GHz-es vagy AMD FX-6300 processzor, Nvidia GeForce GTX 570 vagy ATI Radeon HD 7850 grafikus kártya, 4 GB RAM, 10 GB szabad hely
Ajánlott: Intel Core i7-3770 4-Core 3,4 GHz-es vagy AMD FX-8350 processzor, Nvidia GeForce GTX 760 vagy ATI Radeon HD 7870 grafikus kártya, 4 GB RAM, 10 GB szabad hely
Hasonló játékok: Little Nightmares
Kategória: oldalnézetes platformer

Folytatást kapott az oldalnézetes horrorjátékok egyik legjelesebb szereplőjeként számon tartott Little Nightmares, mely minden tekintetben túlteljesített közvetlen elődjén, aminek köszönhetően egy igencsak kiváló alkotás született. Játéktesztünkből megtudhatod, hogy miért!

Kifejezetten kellemes meglepetést okozott 2017-ben a svéd Tarsier Studios csapata, akik tonnányi bedolgozás, portolási munka és DLC után nekiláttak saját alkotásokat készíteni, így megszületett a Little Nightmares, mely oldalnézetes perspektívából kínálta nekünk a túlélésre koncentráló ügyességi horrorok élményét. A végeredmény pedig egyszerre lett groteszk és zseniális, hiszen olyan élményeket kínált nekünk, mintha a LittleBigPlanet ügyeskedését ötvöztük volna a Silent Hill őrületével, az egészet pedig egy egészen beteges világgal kombináltuk volna.

Nyilván akadtak gyermekbetegségek, voltak irányítási gondok, és összességében rendkívül rövid is volt az egész, de aki kipróbálta, azt Six kalandja garantáltan egy életre elragadta, hiszen a sárga esőkabátos kislány oldalán közel sem hétköznapi kalandokban volt részünk. A végeredményt nemcsak a rajongók, hanem a szakma is imádta, így nem meglepő, hogy máris elkészült hozzá a folytatás, mely minden tekintetben szebbet, jobbat és többet kínál a nagy elődhöz mérten.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A történet szempontjából a második rész csak gyenge szálakkal, de azért kapcsolódik a nagy elődhöz. Hősünk ezúttal egy kisfiú, név szerint Mono lesz, aki egy sötét erdő mélyén tér magához, teljesen egyedül. Rögtön megkapjuk felette az irányítást, és elindulunk a félelmetes erdei ösvényen, miközben megtanuljuk az alapokat, a Little Nightmares 2 alapvető lehetőségeinek ismeretét, majd nemsokára ráébredünk arra, hogy bárhová is keveredtünk, az egy rendkívül veszélyes világ, ahol ezernyi veszély vár ránk.

Nem sokkal a felismerést követően találkozunk egy sorstársunkkal, egy szintén magányos gyermekkel, akire bár először ráhozzuk a frászt, de aztán ő is belátja majd, hogy párosan szép az élet, nem mellesleg együtt talán könnyebben kijuthatunk ebből a rémálomból. El is indul a nagy kaland ebből a groteszk világból, ahol nem elég, hogy gyermekek vagyunk, de ráadásul még sokkal kisebbek is, mint a groteszk módon elnagyolt felnőtt szereplők, akik kivétel nélkül egyfajta főellenfélként jelennek meg, nem mellesleg pedig bábszerű, merev arccal, félelmetes fizimiskával rendelkeznek, így akárhányszor meglátunk egyet, rögtön menekülni akarunk ebből a világból.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Nem meglepő, hogy ez lett a Little Nightmares 2 központi koncepciója is, ezáltal folyamatosan rohanunk előre az oldalnézetes pályákon, miközben a svéd csapat elképesztő sajátossággal bánt a perspektívával, hiszen hol merev 2D-ben, hol 3D-s utánérzéssel tudunk kalandozni és felfedezni. Persze az élmény elég lineáris lesz, minden feladat, minden fejtörő adja majd magát, elakadni szinte lehetetlen, bár ezt nyilván embere válogatja majd. Ha elég sok hasonló játékkal volt dolgunk korábban, illetve kedveltük az első epizódot, akkor mosolyogva habzsoljuk az élvezeteket, illetve az egymás után érkező, fokozatosan nehezedő fejtörőket.

Néhol elegendő lesz csak ide-oda tolni valamit, máskor a reflexekre és az időzítésre kell odafigyelnünk, de nem ritka, hogy az árnyékokban való bujkálás vagy bizonyos tárgyak felfedezése adja a továbbjutás kulcsát. Mindez nem hangzik túl különleges dolognak, de a Tarsier Studios csapata hihetetlenül alapos munkát végzet, egymást érik az ötletesebbnél ötletesebb fejtörők, miközben folyamatos a feszültség, állandóan ott settenkedik a nyomunkban a halál, hiszen amennyiben valami nem sikerül, csapdába esünk, lezuhanunk, megölnek minket, akkor kíméletlenül visszadob a játék egy korábbi mentési pontra.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Akciókra természetesen ne is számítsunk, a Little Nightmares 2 nem erről szól. Ellenfelek ugyan természetesen lesznek, de míg a bossok esetén rendszerint ügyességünkre lesz szükségünk, addig a kisebb lényeket – például rögtön a második világban a porcelánfejű gyerekeket –, könnyen csapdába csalhatjuk, de ha találunk a földön egy pörölyt vagy egy vascsövet, azzal is szétzúzhatjuk őket. Érdemes azonban vigyázni, mert intenzív ütközetek itt nem várhatók, eleve a célszerszámok nagyon nehezek hőseinknek, így ha felvettek valamit, jellemzően csak húzzák-vonják maguk után, és ha meg kell lendíteni, akkor annak lesz egy néhány másodperces animációja, amit bele kell kalkulálnunk a harcokba. Ez az időzítés, a reflexeken alapuló megoldások egyébként is jellemzőek a játék bizonyos fejtörőire, miközben azt sem szabad elfelejteni, hogy a kampány 90 százalékában egy második karakter is ott lesz velünk.

Hogy ennek tudatában miért nem készült legalább lokális kooperatív mód a játékhoz? Leginkább azért, mert túl kevés szerepet kap a második karakter, csak néhány fejtörőnél van szükségünk rá, amikor valami túl nehéz ahhoz, hogy egyedül megmozdítsuk, esetleg túl magasan van ahhoz, hogy elérjük. Minden egyes fejtörő élvezetes, és bár gyakran nem ad elég segítséget a játék, a folyamatosan száz százalékon teljesítő hangulat viszont mindig elfeledteti velünk, ha esetleg valami baj lenne.

A Little Nightmares 2 ugyanis olyan közeget tár a szemünk elé, amihez foghatót csak a svédek tudtak korábban az első résszel, de nyilvánvaló, hogy ezúttal sokkal jobb az egész végeredmény. Minden egyes helyszín elképesztően kidolgozott, a pályatervezés nagyszerűnek mondható, teljességgel mesteri, ahogy a készítők bántak például a színekkel, a fényekkel és az árnyékokkal. Különösen a színek érdekesek, hiszen alapvetően az egész játék kékes-feketés árnyalatokra épül fel, zömmel ezek uralkodnak, de még az utolsó helyszíneken sem válik unalmassá vagy kliséssé ez az egész, mert annyira jól bántak a készítők a pályaelemekkel.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Gyakorlatilag nem is kell nagyon fejtegetni, hogy miért szerettük meg nagyon a grafika tekintetében a játékot, hiszen annak ellenére is rendkívül kellemes élmény ebből a szempontból, hogy nyilván láttunk már ennél szebbet korábban. A hangulat ugyanis magasan elviszi a hátán az egészet, az pedig csak hab a tortán, hogy mennyire jól sikerültek az animációk, illetve mennyire merész bizonyos klisék kidolgozása, és a készítők azon sem gondolkodtak sokat, hogy egyszerűen kihajítsák az arcmozgást, és merev bábokat állítsanak a helyükre. Pluszpont továbbá, hogy az optimalizálás kifejezetten jól sikerült, így régebbi gépeken sem okoz majd gondot a futtatás!

Kezelőfelület, irányíthatóság: Ezen a téren azért már akadnak gondok a Little Nightmares 2-vel! Kezelőfelület gyakorlatilag nincs, így azzal sok hibát nem tudtak elkövetni az alkotók, de az irányítás gyakran okozhat nehézségeket. Eleve alig van segítség, hogy mikor és mit kellene csinálnunk, de amikor tizedik alkalommal csak azért bukunk el egy fejtörőt, mert karakterünk nem úgy és nem arra ugrik, vagy nem azt teszi, amit mi szeretnénk, akkor a kicsit amúgy is magas vérnyomásunk gyakran elindult a veszélyesen magas tartományok irányába. Érezhető a kontrollerigény a háttérben, bár azért billentyűzettel és egérrel sem horror az irányítás.

Játszhatóság: Az első részt annak idején nagyon sok kritika érte, amiért rendkívül rövid volt, hiszen valóban verseny vagy sietség nélkül is 2-3 óra alatt át lehetett szaladni rajta. A folytatás egy kicsit ugyan magasabbra tette a lécet, de 5-6 óránál hosszabb élményt azért nem kínált. Nyilván az a pár óra legalább intenzív és magas minőséget kínál, de sokak már most kifejtették a folytatás iránti igényüket.

Intelligencia, nehézség: Nem igazán neveznénk nehéznek a Little Nightmares 2 élményét, alapvetően a feladatok mindegyike kellemesen kiegyensúlyozott, egyedül a főellenfelekkel szembeni küzdelmek során kell egy kicsit felkötni a nadrágunkat. Ezek gyakran valóban indokolatlanul nehezek, de sokkal inkább az irányításból fakadó hiányosságok, és nem a játékmechanika miatt maradhat bennünk tüske.

Hangok, zene: Az egyenesen zseniális grafikai körítés mellett a játékban kifejezetten kellemesek lettek a hangok és a zenék is. Rengeteget hozzátesznek a háttérben megmaradó, de mégis központi elemmé váló zörejek, de akkor is bődületes összhatás vár ránk, ha egy főellenféllel hadakozunk éppen, vagy valami izgalmas dolog zajlik a képernyőn.

Összegzés: Mindent összevetve a Little Nightmares 2 egy nagyon derék iparosmunka lett. Tökéletesen hozza azt az élményt, amit a nagy előd, ezáltal kellemes a pályatervezés, csillagos ötös a hangulat, a játékmenet pedig annyira jól kidolgozott és annyira maradandó, hogy sokadik végigjátszásra sem okoz majd csalódást. Olyan útra talált rá a Tarsier Studios, ami minimális újdonságokkal, csupán a friss ötletek alkalmazásával még éveken át képes lesz életben tartani ezt a sorozatot, merthogy potenciál bizony bőven van benne.

Listázás a fórumban