Nagyon lassú volt a T. rex

Cserébe viszont több milliárd volt belőlük összesen a bolygón.

A területtel foglalkozó kutatók már nem sokkal az 1993-as Jurassic Park mozifilm után megállapították, hogy – a film jelenetével ellentétben – a Tyrannosaurus rex nem lett volna képes lefutni az előle menekülő terepjárót, egy új anyagban viszont gyakorlatilag megfelezték a korábbi becslést, ezzel még tovább lassítva a veszélyes ragadozót.

A napokban tették közzé az új kutatás eredményeit, amelyben nemcsak a méretet, hanem a farok függőleges irányú mozgását is alapul vették, ezek alapján igyekeztek meghatározni az átlagos gyaloglási sebességet, amely az állat számára kényelmes lehetett. Kiemelték, hogy a két nagyobb izom (valamint a szalagok) révén a farok nemcsak passzív, hanem aktív szerepet is betöltött a mozgásban, ez ugyanis nemcsak az egyensúly megtartásában, de a lábak visszahúzásában is segített, viszont a méret alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az átlagos lépés 1,9 métert fedhetett le, a biomechanikai modellek pedig arra utalnak, hogy a farok függőleges mozgása nagyjából 4,6 km/h-s gyaloglási iramot tett kényelmessé, vagyis az átlagos ember akár le is sétálhatta volna a hatalmas állatot. Más kérdés, hogy a faj példányai (természetesen) futásra is képesek voltak, mégis fontos jelzés, hogy a korábbi becslés nagyjából felét tartják most ideálisnak az állat számára – igaz, a farok oldalazó mozgását és az izmokat közvetlenül nem vették be a vizsgálatba, vagyis a fenti értéket némi óvatossággal kell kezelnünk.

Nem sokkal a fenti anyagot megelőzően egy másik kutatás eredményeit is közzétették, ez azonban már a T. rex példányszámára vonatkozik. A szakemberek rengeteg számítógépes szimulációt futtattak le, ezekben apró módosításokat alkalmaztak, így a teljes számra vonatkozóan egy igencsak nagy intervallumot kaptak meg. Eszerint 68 és 66 millió évvel ezelőtt összesen 140 millió és 42 milliárd közötti példány élhetett a bolygón, ennél azonban fontosabb, hogy az átlag érték 2,5 milliárd, ez tűnik a legvalószínűbb számnak. Mivel az észak-amerikai kontinens számított a faj hazájának, otthonának, ezzel nagyjából 20 kilométerenként futnánk odaát bele egy-egy állatba, ami némileg befolyásolná életünket.

Egyidejűleg nagyjából 20 ezer példány élhetet a kontinensen, viszont még ezen jóval alacsonyabb szám is azt jelzi számunkra, hogy nagy többségük nem maradt ránk, a legalább részben megőrzött csontvázak továbbra is igencsak ritkának számítanak.