Euró­milliárdok folynak a hálózatba kötött autógyártásba

A tavalyi esztendő megmutatta, hogy a hálózatba kötött gépek és létesítmények nem csupán az eljárásokon javíthatnak, hanem a koronavírus-járvány alatt is jól alkalmazhatók. Az ipari gyártást a hálózatba kötöttség, a dolgok internete és az integrált rendszerek fogják meghatározni.

Frank Melzer, a Festo nevű automatizálás-specialista cég termék- és technológiamenedzsmentért felelős vezetője kijelentette, hogy mind a vállalatok, mind a politika területén hatalmas az igény arra, hogy elérhetővé váljon a következő digitalizációs szint. A hálózatba kötött gyártás és logisztika mind a gyártóknak, mind a beszállítóknak nagy segítséget jelenthet abban, hogy rugalmasan tudjanak reagálni a különböző fennakadásokra. A fejlesztésekkel minden egyes berendezés leterheltsége és állapota valós időben követhető, s a szállítási láncban is teljes lehet az átláthatóság.

Rolf Najork, a Bosch ügyvezetője rámutatott, hogy a hálózatba kötöttség a cégeket különösen a rendkívüli időszakokban teszi kevésbé sebezhetővé és támogatja azokat abban, hogy biztonságosan tudjanak átnavigálni a kríziseken. Az üzletember a konszernnél az ipari technikákért felel és az ő víziója az, hogy a jövő gyárában már csupán a falak és a tetők statikusak és szilárdak, minden más szabadon variálható. Ezáltal az üzemek minden kihívással és feladattal kapcsolatban újra felépíthetik magukat.

Az Audi szintén arra épít, hogy a digitális innovációk mind a járműgyártást, mind a logisztikát hatékonyabbá és rugalmasabbá teszik. A cég számos partnerével új IT-infrastruktúrákat épít és a régi rendszerei felétől mindenképpen meg akar szabadulni.

A Mercedes-Benz azt tervezi, hogy a globális gyártási hálózatában új szintre emeli a digitalizációt. A projektben a vállalat partnere a Siemens lesz. A Mercedes-Benznél Jörg Burzer felel a fenntartható jövőbeli technológiák fejlesztéséért. Első lépésként a Berlin-Marienfeldében lévő létesítményt átalakítják egy digitalizálási kompetenciacentrummá, a fókusz az MO360 nevű digitális ökorendszer kifejlesztésén és integrálásán lesz. Az alapokat a Siemens automatizálási és szoftvermegoldásai jelentik majd ahhoz, hogy összeköthetővé váljanak a fizikai és a virtuális világ, illetve a gyártástechnika és az IT-rendszerek. Burzer szerint ez új lehetőségeket nyit meg a gyártásban és a fejlesztésben keletkező hatalmas adatmennyiségek kezelésében, feldolgozásában, megértésében és felhasználásában.

A BMW és az nVidia pedig közösen dolgoznak az Omniverse nevű platformon. Milan Nedeljkovic, a BMW gyártásért felelős vezetője kifejtette, hogy a virtuális üzemtervezési eszközük integrálja a különböző tervezési adatokat és alkalmazásokat, s lehetővé teszi a valós idejű együttműködést kompatibilitási határok nélkül. A virtuális létesítménytervezés jelenleg már elterjedtnek számít, ugyanakkor az adatokat különböző szoftverekből kell átcsoportosítani, amely egyrészt időigényes, másrészt kompatibilitási nehézségeket okoz. Ráadásul a szakemberek nem mindig tudják a legújabb információkat figyelembe venni. Az Omniverse ezzel szemben biztosítani fogja, hogy az összes fontos adatbázisban meglévő valós idejű információkat egyetlen közös szimulációban lehessen egyesíteni. Így a tervezők megvitathatják a változtatásokat és teljes képet kaphatnak. Ennek köszönhetően még a legbonyolultabb rendszerek is gyorsan és pontosan megtervezhetők lesznek, s a strukturális adatok mellett a pozíciók, az anyagokkal kapcsolatos jellemzők és információk szintén integrálhatók lesznek a gyártási folyamatba.