Chipgyártó részleget hoz létre a Volkswagen

A német konszern a jövőben semmit sem akar a véletlenre bízni, az év elején bekövetkezett helyzet nem ismétlődhet meg.

Az év elején - chiphiány miatt - számos gyártó leállította a saját üzemeit, köztük volt a Toyota, a Ford és a Volkswagen, míg ezzel egy időben több másik szereplő, így például a Daimler, a Fiat Chrysler, a Nissan és a Honda figyelmeztetést adott ki, hogy problémák lehetnek a gyártási folyamatokban. A hiány a magyarországi gyárakat is érintette. A felelősök leginkább a beszállítók és a gyártók, amelyek tavaly tavasszal nem akartak nagy raktárkészleteket felhalmozni és egyúttal nagyon alábecsülték azt, hogy a járműpiac mikorra fog magára találni. Ehhez társult még, hogy a felszabadult kapacitásokat azonnal lekötötték más ágazatok és megrendelők, például a szórakoztató elektronikai és a mobilipar. A további termelőkapacitások kiépítése nagyon idő- és tőkeigényes, nem megy egyik pillanatról a másikra, így a chiphiány a gazdaság minden területére hatással van.

A Volkswagen igyekszik okulni a helyzetből és most úgy döntött, hogy saját chipgyártó létesítményeket hoz létre. Daniela Cavallo, a társaság üzemi tanácsának vezetője és felügyelőtanácsának tagja bejelentette, hogy az új tervezési és befektetési kört ősszel fogadhatják el, s a felügyelőtanács novemberben dönthet az elektromobilitási, a digitalizálási, a klímavédelmi és a gyártási helyszínekkel kapcsolatos kérdésekben. A menedzser kiemelte, hogy igyekeznek tanulni a chiphiányos időszak tapasztalataiból, de egészen biztosan nem fognak beszállni a hagyományos félvezetők sorozatgyártásába. Az alacsonyabb darabszámú csúcstechnikás alkatrészek készítésében részt fognak venni, de jelenleg ehhez alig vannak rendszereik. A folyamat nem azt jelenti majd, hogy mindent maguk fognak végezni, de kell, hogy legyen egy saját (chiptervezési és -gyártási) kompetenciájuk.

Az, ami 20 évvel ezelőtt még mechanika volt, most már egyre inkább elektronika. Az összes autós innováció 90-95 százalékát az elektronika hajtja előre. Egy járműbe beépített kábelek teljes hossza 6-7 kilométer. A félvezetők segítenek a kapcsolatok optimalizálásában és a súlymegtakarításban. Egy-egy gépkocsiba több száz vezérlőegység kerül, amelyek hatalmas mennyiségű hardvert és szoftvert hoznak magukkal. Ezeknek ráadásul nem csupán megbízhatóan kell működniük, hanem kellően robusztusaknak is kell lenniük. Az autók fedélzeti rendszerei általában 200 millió és egymilliárd közötti kódsor tartalmaznak, ezért sokan ma már szoftverek által meghatározott járművekről beszélnek. De ha ezeknek az elektronikáknak az interakciói nincsenek világosan szabályozva, akkor zavarhatják egymást.

Lars Reger, az NXP ügyvezető alelnöke és műszaki vezetője kiemelte, hogy a gépkocsiipar mindent azonnal akar, azonban a félvezetők nem polcon elfekvő árucikkek, amelyeket rögvest be lehet építeni. Egy összetett chip megalkotása több száz lépésből álló folyamat, amelynek egyes szakaszaira a világ különböző részein lévő gyárakban kerül sor. A megrendeléstől a szállításig akár 4-6 hónap is eltelhet. A hosszú gyártási idő és a termelési kapacitások alábecsülése vezetett az év elején kialakult chiphiányhoz.