Új helyen bukkantak gyenyiszovai DNS-re

A helyi lakosság kötődése immár egyértelmű, ennek alapján a csoport jóval nagyobb területen élt.

Az emberi fejlődés, a különböző népességek keveredése és egymás mellett élése továbbra is izgalmas témának számít, ezen a területen tudásunk folyamatosan egészül ki újabb részletekkel. Tavaly arról írtunk, hogy a neandervölgyieket faji háborúkban győztük le, eközben azonban Tibetben bukkantak gyenyiszovai maradványokra, most pedig utóbbiak DNS-lenyomatát igazolták vissza egy új helyszínen.

A Fülöp-szigeteken évek óta munkálkodó, helyi és svéd kutatókból álló csoport a napokban tette közzé saját tanulmányát a Current Biology oldalán, ebben pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a részletes vizsgálatok alapján az országban jelenlévő egyik etnikai csoport tagjai tartalmazzák az eddigi legnagyobb arányban a gyenyiszovaiak lenyomatát. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy az Ayta Magbukon névre hallgató csoport tagjai nagyjából 5 százalékban hordoznak gyenyiszovai DNS-t, ez pedig meghaladja az ausztrál őslakosok, valamint a pápuai népesség 4 százalékra becsült kötődését, vagyis rokonaink annak idején jóval nagyobb területen éltek, mint azt korábban gondoltuk, a Fülöp-szigetek benépesülése pedig szintén bonyolultabb és összetettebb folyamat volt.

A hivatalos közleményben emellett megemlítik, hogy a maradványok alacsony száma továbbra is komoly fejtörést okoz, a szibériai barlangban megtalált példányok ugyanis egyetlen tenyérben elférnek. Könnyen lehet azonban, hogy a világ múzeumaiban és egyéb intézményeiben számos további darabot tárolunk, ezeket azonban helytelenül azonosítottuk, illetve kategorizáltuk, így az is előfordulhat, hogy további ásatások nélkül is kibővül majd a nagyjából 40-50 ezer évvel ezelőtt élt és elődeinkkel keveredett népességről alkotott tudásunk. A Fülöp-szigeteken amúgy összesen 118 különböző csoport DNS-mintáit elemezték, ezeket vetették össze a meglévő adatokkal, amiben az segített, hogy a gyenyiszovai DNS-t már 2010-ben szekvenálták.

A kép tehát nagyon vegyesnek tűnik, az eredmények arra utalnak, hogy a gyenyiszovai népesség is jóval összetettebb volt, a nagy kiterjedés révén pedig eltérő mértékben keveredtek a homo sapiens felbukkanó csoportjaival. Délkelet-Ázsia tartogathatja az igazi megoldást, ehhez viszont további hasonló vizsgálatokra lesz szükség.