Eltérő bolygókon keresik az élet jeleit

A méretes óceánnal rendelkező nagyobb példányok ugyanis jobb esélyeket kínálnak.

Az exobolygók kutatása területén az utóbbi hónapokban elsősorban a Földhöz hasonló égitestek beazonosítása és azok részletes vizsgálata kapcsán számoltunk be újabb fejleményekről, eközben azonban kutatók egy másik csoportja azt jelezte, hogy nemcsak itt lehet esélyünk az élet jeleinek regisztrálására. Munkájuk során ugyanis rájöttek arra, hogy a nagyobb, olykor forró, ám globális óceánnal rendelkező példányok is kitűnő jelöltnek bizonyulhatnak.

A Cambridge Egyetem által közzétett hivatalos bejelentésben arról olvashatunk, hogy a kutatócsoport tagjai, kollégáikhoz hasonlóan, eleinte úgy vélték, hogy a nagyobb méretű, hatalmas óceánnal rendelkező exobolygók, amelyek olykor akár extrém magas hőmérsékletet mutatnak, nem igazán alkalmasak az élet lenyomatainak vizsgálatára, mivel egyrészt a magas hőmérséklet, másrészt pedig a magas nyomás miatt ezen égitestek nem nyújtanak ideális körülményeket. Kiderült azonban, hogy egyikük, a K2-18b névre keresztelt bolygó, bizonyos körülmények között mégis megfelelő jelölt lehet, ez pedig oda vezetett, hogy hasonló példányok egész kategóriáját vizsgálták meg, ezeket pedig az új Hycean-osztályba sorolták, hogy a jövőben a további eszközök révén további kutatásokat végezzenek rajtuk.

Ezen bolygók jellemzői között jelenik meg a Földnél (akár 2,6-szor) nagyobb méret, a hidrogénben gazdag légkör, valamint az olykor extrém hőmérséklet, amely a 200 Celsius-fokot is elérheti – más példányoknál viszont az állandóan sötétbe boruló éjszakai oldal hűvös jellege, illetve a csillagtól beérkező alacsony sugárzás miatti hideg jelenik meg a listán. A méret és a hidrogén jelenléte miatt ezen bolygókat könnyebb beazonosítani, esetükben az ideális pálya is nagyobb intervallumon mozoghat, a globális óceán pedig akár ideális körülményeket is biztosíthat, legalábbis a mikrobiális élet megjelenéséhez. A méret kapcsán az is komoly előnynek számít, hogy jellemzően ekkora égitestekre bukkanunk az Univerzumban (ami nyilván az általunk használt eljárásoknak is köszönhető), így bőven van miből válogatni.

A csoport tagjai szerint ezen osztályban 2-3 éven belül rábukkanhatunk egy olyan exobolygóra, amely valóban az élet jeleit hordozza, mégpedig viszonylag közel, akár 150 fényéven belül - ehhez azonban mindenképpen be kell majd vetnünk az olyan új eszközöket, mint a fellövésre váló James Webb.