Szemét­hegyeket eredményez a kriptovaluta-termelés

A virtuális fizetőeszközök előállítása nem csak rengeteg áramot emészt fel, hanem hatalmas mennyiségű elektronikai hulladékhoz is vezet.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Egyetemének tudósai kimutatták, hogy 2000 óta a világszerte évente keletkező elektronikai hulladék mennyisége 20 millió tonnáról 50 millió tonnára nőtt. A mennyiség a következő 30 esztendőben a kétszeresére fog nőni. Ebbe azonban nem csupán a televíziók, az okostelefonok és a laptopok tartoznak bele, hanem a digitális pénzek miatt keletkező e-szemét is. A legnagyobb problémát ugyanis az jelenti, hogy a bitcoin és más kriptovaluták termeléséhez használt hardverek nagyon gyorsan tönkremennek és lecserélésre kerülnek.

Alex de Vries és Christian Stoll a tanulmányukban azt írták, hogy a virtuális fizetőeszközök előállítása miatt évente akár 23 000 tonna elektronikai hulladék is keletkezik. A szakemberek figyelembe vették a bitcoin-farmok becsült számítási teljesítményét, a naponta előállított digitális pénz mennyiségét és a kapcsolódó energiaköltségeket. A szerzők az alkalmazott hardverek élettartamát átlagosan 1 év és 4 hónapra becsülték. Mindez azt jelenti, hogy bitcoin-tranzakciónként 272 gramm elektronikai hulladék jön létre. Ez körülbelül két iPhone 13 mini készüléknek felel meg, míg egy napra számolva körülbelül félmillió darab okostelefont jelent. A számítások elvégzésekor a szakértők kizárólag a különleges bányászhardvereket vették figyelembe.

Stoll, a Müncheni Műszaki Egyetem és az MIT munkatársa kiemelte, hogy a különleges bányászathoz szinte kizárólag ASIC rendszereket alkalmaznak, amelyek bizonyos célokra készülnek és ezért nem használhatók fel más feladatokra. Alex de Vries hozzátette, hogy az emberek gyakran elfelejtik, hogy a bitcoin-hálózatok nem csak rengeteg energiát emésztenek fel, hanem azok működtetéséhez több millió speciális és rövid életű eszközre van szükség. Az ő céljuk pont ez volt, hogy a történetnek ezt az eddig nem megemlített részét kiemeljék.

Persze a kriptovaluták termelése környezetbarát módon is megvalósulhatna, elég például az Ethereumnál tervezett Proof of Stake-modellre való átállásra gondolni. Stoll ezért a bitcoin-algoritmus reformját sürgette és fontos lenne a hardverek újrahasznosítása is. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a bitcoin és a többi virtuális fizetőeszköz csak a globális elektronikai hulladék probléma kis részéért felel. Ugyanez igaz az áramigényre is.