Határain belül tartja a chipeket Kína

A készlethiány miatt a hazai igények kielégítését kérik a belföldi gyártóktól.

A napokban olvashattunk arról, hogy az ünnepi szezonban akár 80 millió iPhone is gazdára találhat, a chiphiány tehát nem igazán fogja majd vissza az Apple teljesítményét, legalábbis az okostelefonok területén. A probléma azonban egyáltalán nem tűnt még el, a helyzetet pedig jól jellemzi, hogy a kínai kormány az ország területén belül tartaná az utánpótlás jelentős részét.

A Bloomberg számolt be a napokban az ottani illetékesek által meghozott döntésekről, pontosabban az új, kifejezetten erre a folyamatra koncentráló bizottság felállításáról. Ebből megtudjuk, hogy a jelentősebb kínai félvezetőgyártók (így az SMIC és a Hua Hong Semiconductor) a hazai igények elsődleges kielégítésére, vagyis a kínai megrendelők éhségének csillapítására vonatkozó kérést kapott a központi kormánytól. Papíron ugyan mindkét cég magánkézben van, tekintettel azonban a hatalmas kormányzati támogatás mértékére, nem igazán hagyhatják figyelmen kívül a fenti „kérést”, így az elkövetkező hónapokban arra számíthatunk, hogy az országon belül jelenlévő, az ottani szállításokra alapozó külföldi gyártók nem nagyon férnek majd hozzá az értékes komponensekhez.

A két félvezetőgyártó kapcsán mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy ezek elsősorban az érettebb, bizonyos tekintetben korosodó technológiákra építenek. Ugyan az SMIC kínálatában a 14 és 28 nanométeres változatok is megtalálhatók, a bevétel jelentős része továbbra is a jóval idősebb, akár 90 nanométeres generációk képviselőiből folyik be, a megrendelések túlnyomó hányada ugyanis a kisebb, alacsonyabb teljesítményt nyújtó, ezzel egy időben pedig kellően olcsó chipekre érkezik. Nem arról van tehát szó, hogy a csúcsteljesítményű, minden szempontból fejlettnek tekinthető megoldásokból nem szállítanak majd a külföldi gyártóknak, viszont ezen régebbi példányok utánpótlásának megvágása legalább ilyen fontos szempont lesz az elkövetkező időszakban.

Korábban néhány tartományban már hatóságilag elrendelt áramszünetekre is volt példa, ezek több esetben szintén a külföldi érdekeltségű cégeket sújtották, miközben a kínai félvezetőgyártók üzemeit igyekeztek megóvni a káros következményektől, így ők mentesültek ezen lépések alól.