A támogatás hiányán buknak el a legfontosabb európai technológiai projektek

Nem csupán a kevés megszerezhető adat jelent gondot.

Tavaly szeptemberben kiderült, hogy a kevés adat miatt bukik el sok európai mesterséges intelligencia projekt. De nem csak ez okoz problémákat. A párizsi Hello Tomorrow Konferencia üzenete az volt, hogy ha Európa független akar lenni a jövőbeli technológiák területén, akkor a helyi vállalkozásoknak az eddiginél sokkal több támogatásra lesz szükségük. A találkozó témái közé az úgynevezett deeptech területek tartoznak, például a robotika, a kvantum-számítástechnika, az anyagfejlesztés, a szintetikus biológia, a mesterséges intelligencia, világűr-technológia. A területeken jelen lévő startupok a kutatás legújabb szintjén vannak vagy maguk fejlesztik ki azt.

Európának bőven van tennivalója, hiszen például a kockázati tőke kis része kerül csak a deeptech cégekhez. Az arány Norvégiában és Franciaországban a legmagasabb, 38, illetve 37 százalék, de Belgiumban csak 32, Ausztriában 29, Dániában 25, Svédországban 24, Nagy-Britanniában és Franciaországban 23-23, Németországban 21, Hollandiában és Olaszországban 19-19, míg Spanyolországban 15 százalék. A kelet-európai országok közül Lengyelországban a legmagasabb az arány (26 százalék), míg Észtországban 16 százalék.

Az európai társaságok Emmanuel Macron francia elnöktől remélnek segítséget, ugyanis Franciaország lesz 2022-től az Európai Unió soros elnöke. Az államfő kulcsfontosságúnak tartja a technológiai innovációkat és a célja az, hogy 2030-ig a kontinens tíz olyan technológiai óriást hozzon létre, amelyek értéke 100 milliárd euró. Cédric O, francia digitális miniszter azt nyilatkozta, hogy a deeptech jelenti a kulcsot a mostani korszak társadalmi kihívásainak a megoldásához.

Párizs olyan cégekre akar fókuszálni, mint az Innovafeed vagy az Isar Aerospace. A Innovafeed a technológia által támogatott rovartenyésztést akarja megvalósítani, hogy a világ lakosságát klímabarát módon lehessen táplálni. Az Isar Aerospace pedig a rakétáik segítségével az európai vállalatok számára akarja biztosítani a világűrhöz való stratégiai fontosságú hozzáférést.

A támogatások nagy részét olyan specifikus területekre összpontosítják, mint az ipari digitalizálás, az adatelemzések és az automatizálás. Lise Rechsteiner deeptech-befektető, a Vsquared Ventures vezetője szerint Európában leginkább olyan beruházók hiányoznak, akik a korai szakaszban invesztálnak a vállalkozásokba. Az ilyen befektetések az adófizetők számára is kifizetődnek, hiszen ha a kormány egy startupnak 10 millió eurós megbízást ad, akkor az az adófizetőknek tízszeres hozamot hoz. Mindez a kifizetett béreknek, a növekvő cégértéknek és az arra kivetett tőkenyereség-adónak köszönhető.

Az állam mellett a nagy IT-cégek lehetnek a deeptech társaságok fontos ügyfelei. Az egyik ilyen az Air Liquide multinacionális konszern, amelynek alelnöke, Emilie Mouren-Renouard az együttműködés előnyeit hangsúlyozta. A partnerség segít a kezdő cégeknek a növekedésben, míg a startupokkal való közös munka vállalkozói gondolkodást honosít meg a nagyvállalatokban és ez segít az innovációk felgyorsításában.