Újra kell gondolni az európai nyersanyag-kitermelést

A különböző válságok és a kritikus nyersanyagok iránti növekvő kereslet miatt is meg kell változtatni az európai mentalitást és gondolkodást.

Bernd Schäfer, az Európai Innovációs és Technológiai Intézethez (EIT) tartozó Raw Materials innovációs társaság ügyvezetője szerint a létfontosságú nyersanyagokkal kapcsolatban a kontinensen más mentalitásra van szükség, mert jelenleg hiányzik az Európára és a fogyasztókra való összpontosítás. Mindez azt jelenti, hogy előtérbe kell kerülnie a kontinensen lévő nyersanyag-lelőhelyek felderítésének és a helyi kitermelésnek, valamint a meglévő anyagok újrahasznosításának. Az utóbbi nemcsak hasznos, hanem a bányászattól való függőséget is csökkentheti.

Az orosz olajról és gázról való leváláshoz még több szélturbinára és napelemre van szüksége a kontinensnek, de ezek gyártásához nem állnak rendelkezésre a szükséges fémek, tehát jelenleg az EU egy másfajta külső függésbe kergeti bele magát. A Nemzetközi Energiaügynökség a Net Zero by 2050 című dokumentumának adatai alapján a kritikus anyagok (kobalt, mangán, réz, ritkaföldfémek stb.) teljes piaca 2020 és 2030 között közel a hétszeresére növekedhet. Ahhoz, hogy megvalósuljon 2050-ig a szélturbinákra való átállás, fel kell dolgozni az európai uniós piacon elérhető diszprózium, neodímium, prazeodímium és terbium nagy részét. Ezen nyersanyagok többsége Kínából származik.

Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság intenzívebbé teszi a kritikus nyersanyagokkal való ellátás biztosítását és egy a kontinens teljesen elszánt a stratégiai érdekei megvédésében. A következő esztendőkben három projekt indul el, kettő Romániában és egy Bosznia-Hercegovinában. Romániában fellelhető néhány nagyon fontos nyersanyag, köztük a grafit és a magnézium.