Már jövőre fizethetnek az amerikai IT-óriások az adatforgalmukért

Az internetes forgalom egyre nagyobb részéért felelős szereplők egyáltalán nem járulnak hozzá a mobil és vezetékes hálózatok költséges bővítéséhez, annak ellenére, hogy ennek az infrastruktúrának köszönhetően búsás haszonra tesznek szert. Az EU felgyorsítaná a több éve húzódó probléma megoldását.

Tavaly decemberben a Deutsche Telekom, a Vodafone, a Telefonica, az Orange, a Swisscom és számos más piaci szereplő jelezte, hogy azt szeretnék, ha a jól kiépített európai internethálózat által masszív bevételeket szerző amerikai technológiai cégek részt vállalnának a költségekből és fizetniük kellene a hálózatfejlesztésért. Februárban a négy menedzser közös nyilatkozatban mutatott rá arra, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan és a befektetési terheknek arányos formában kellene megoszlaniuk. Májusban kiderült, hogy hálózati költségvállalásra kényszerítené az amerikai vállalatokat az Európai Unió.

A European Telecommunications Network Operators (ETNO) nevű ágazati szervezet a tanulmányában kiemelte, hogy a globális adatforgalom több mint 56 százaléka köszönhető az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft és a Netflix rendszerében keletkező tartalmaknak. Az internetes óriáscégek bevételei 2015 óta az ötszörösükre nőttek, míg a kábelt biztosító nagyvállalatok 7 százalékos csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni. Most a Handelsblatt azt írta, hogy az Európai Bizottság jövőre befizetésre kötelezheti az amerikai IT-cégeket. A testület már az idén bemutatja a koncepcióját, a politikusok a nyári szünet előtt találkoznak az iparág képviselőivel.


Az internetforgalom 67 százaléka videó, és a streamingszolgáltatások miatt növekvőben van
Alessandro Gropelli, az ETNO igazgatóhelyettese azt mondta, hogy az ügyben zajló vita "forró szakaszban" van. Ebben szerepet játszik az is, hogy az optikai kábelhálózatok és az 5G-hálózatok hatalmas pénzekbe kerülő kiépítése megváltoztatta a brüsszeli hangulatot. Az Európai Unió ígéretet tett arra, hogy minden állampolgára 2030-ig hozzáférhet a nagy sebességű internet- és mobilelérésekhez. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora lenne az IT-társaságokra kivetett összeg. Markus Haas, a Telefónica Németország vezetője elismerte, hogy nem áll a rendelkezésükre ezzel kapcsolatos számítási modell.

Thomas Volmer, a Netflix globális tartalomszolgáltatási politikáért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy jó a viszonyuk a távközlési cégekkel és azokkal számos országokban közös csomagjaik vannak. A stream-szolgáltató Európában több mint 700 szerverből álló hálózatot működtet, amelyen tükrözve van a saját tartalomadatbázisa. Ez azt jelenti, hogy ha egy tag az internethozzáférését használja filmek vagy filmsorozatok megtekintésére, akkor a tartalmaknak csak kis távolságokat kell megtenniük a hálózatban. Így lehet csökkenteni mind az adatforgalmat, mind a költségeket. A Meta és a Google is sok pénzt fordít mélytengeri kábelek húzására, mindazonáltal az európai infrastruktúra finanszírozásában nem akarnak részt vállalni.

Egyfajta adatforgalmi díjról lenne szó, amelyet a nagy internetes platformoknak kell fizetniük. Az így megtermelt források ezután - közvetlenül vagy közvetve - kiegészíthetik a távközlési óriáscégek infrastrukturális beruházásait. Az illeték - más szóhasználattal "méltányos részesedés" - csak néhány különösen nagy forgalmat bonyolító céget fog érinteni. A beszedendő összeg kb. 36-40 milliárd euró, a távközlési cégek közlése szerint éves szinten ennyibe kerül nekik az adatforgalom. Amennyiben ehhez nem jutnak hozzá, a jövőben nem fogja megérni számukra beruházni az infrastruktúra bővítésébe.

A Szilícium-völgy legfontosabb érve az internetsemlegesség elvének sérülése. Amennyiben ugyanis bizonyos platformokat díjakkal sújtanának, akkor egyes szolgáltatók akár ki is kerülhetnének a piacról, ez pedig szerintük cenzúra lenne. Az Európai Bizottság szóvivője erre úgy reagált, hogy az Európai Unió elkötelezett az internetsemlegesség biztosítása mellett és az semmiképpen sem sérülhet. Ott is hibádzik az Unió indoklása, hogy nem biztos, hogy a növekvő forgalom magasabb bevételt és magasabb költségeket jelent: a Google például jóval többet keres az internetes keresésekben megjelenő hirdetésekkel, mint a YouTube-klipekbe ágyazott reklámvideókkal, melyek sokkal nagyobb adatforgalmat generálnak.

A kérdésben elég lassan változott meg az EU álláspontja, de az illetékes biztosok szóhasználata most már nagyon hasonlít a távközlési ágazat kommunikációjához. A Bizottság eddig szigorúan elutasította a hasonló intézkedéseket. "Alkalmazkodj vagy halj meg" - mondta Neelie Kroes akkori digitális biztos az iparágnak 2014-ben. Akkoriban még az volt az indoklás, hogy az olyan népszerű szolgáltatások, mint a YouTube vagy a WhatsApp elsősorban segítik a távközlési cégeket új ügyfelek bevonzásában. Ugyanakkor az ipart Európában sokkal szigorúbban szabályozzák, mint például az USA-ban, ezért a helyi fogyasztók alacsonyabb mobiltelefon- és internetes díjakkal számolhatnak. És nehéz úgy megvalósítani az uniós tervet, miszerint 2030-ra minden polgár hozzáférhet a nagy sebességű hálózatokhoz, ha a távközlési cégeknek nincs rá pénzük.