A digitális jegybankpénzek jobbak a kriptovalutáknál

A bitcoin közelmúltbeli beszakadása megmutatta miért fontosak a digitális valutaprojektek.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) előzetesen nyilvánosságra hozta éves jelentése egyik fejezetét, amelyben a "központi bankok bankjának" tekintett intézmény a digitális korszak monetáris rendszeréről alkotott elképzelésével foglalkozik. A bázeli székhelyű BIS a nagy központi bankok devizatartalékait kezeli és egyben gazdasági és monetáris politikai agytrösztként is szolgál számukra.

Az intézmény szakértői rámutattak a kriptovaluta-piacon a közelmúltban bekövetkezett árzavarokra, amelyek megerősítették a kutatók korábbi szkepticizmusát. A bitcoin árfolyama tavaly novemberben még 67 000 dolláron állt, most hétvégén pedig 18 000 dollár alatt volt. Ugyan kedden és szerdán az árfolyam 20 000 dollár felett stabilizálódott, de még így is 70 százalékos a zuhanás.

Hyun Song Shin, a BIS gazdasági tanácsadója és gazdasági kutatási vezetője egy konferenciahívás keretében kijelentette, hogy mindenben, amiben a kriptovaluták pozitív változást hoznak, a digitális jegybankpénz alkalmasabb. Az intézmény közgazdászai úgy látják, hogy a közelmúltbeli árfolyam-ingadozások azt bizonyítják, hogy a kriptovaluták nem hasonlíthatók egy állami pénzhez, mert nem tudnak megfelelni az olyan követelményeknek, mint a biztonság, elszámoltathatóság, hatékonyság, befogadás vagy nyitottság a jövőbeli digitális pénzügyi rendszerrel szemben.

A BIS kutatóinak meggyőződése, hogy a központi bankokba vetett bizalmon és az állami pénz digitális változatán alapuló pénzügyi rendszer felgyorsíthatja az innovációt, miközben garantálja a stabilitást és a biztonságot. Ennek során továbbra is a magánszektorra támaszkodnak, amely a gyors fizetési rendszerek (valós idejű) létrehozásával és bővítésével hasonlóan fontos hozzájárulást tudna nyújtani, mint a központi bankok a digitális pénzzel. Shin, a BIS vezető kutatója a digitális jegybankpénzt és a nagy hatékonyságú fizetési rendszereket a fogyasztók szempontjából közeli rokonoknak tekintette. Úgy vélte azonban, hogy már most el kell kezdeni a digitális jegybankpénz fejlesztését.

Az Európai Központ Bank (EKB) a digitális eurót legkorábban 2026-ban vezeti be. Az amerikai jegybank sokkal óvatosabban kezeli a kérdést és még mindig nyitva tartja a lehetőségeket arra vonatkozóan, hogy bevezesse-e a digitális dollárt. A BIS égisze alatt azonban valamennyi vezető központi bank dolgozik ezen a témán. A legnagyobb előrelépést a kínai központi bank tette, ahol a digitális jüant már tesztelik az egyes régiókban.

A BIS a központi bankokba vetett bizalomra, a digitális jegybanki pénz és a fogyasztók számára biztosított gyors fizetési rendszerek fejlesztése terén elért eredményeikre számít. Ezek együttesen egy olyan jövőbeli monetáris rendszer alapját képezhetik, amely ösztönözheti az innovációt a magánszektorban. Shin az új rendszert egy fához hasonlította, amelynek a központi bank a stabil törzse. Szerinte ez a fa a magánszolgáltatók gazdag és élénk ökoszisztémájának ad otthont, amelyek szolgáltatásai a felhasználók igényeinek kielégítésére irányulnak. A BIS szakértői a magánszektor feladatát az olyan ügyfélközpontú ajánlatok kidolgozásában látják, mint a pénz és a pénzügyi eszközök tokenizálása vagy a hatékony fizetési lehetőségek.