A Huawei elleni szankciók miatt erősödött meg a kínai chipgyártás

Az Amerikai Egyesült Államok eredményesen lépett fel a céggel szemben, de ezzel párhuzamosan jót tett a kínai félvezetőszektornak.

Donald Trump amerikai elnök 2019 májusában rendeletben hirdetett nemzeti távközlési vészhelyzetet, amely egyértelműen a Huawei ellen irányult. A szankciók eredményesnek bizonyultak, hiszen a Huawei elveszítette a korábbi piaci pozícióit. Most azonban a Bloomberg elemzése rávilágított, hogy az intézkedéseknek köszönhetően erősebb lett a kínai chipgyártás és immár a világ 20 leggyorsabban növekvő chipgyártója közül jelenleg 19 az ázsiai országból származik. Egy évvel ezelőtt mindössze nyolc kínai vállalat volt a 20 legjobb között.

Ennek hátterében az áll, hogy a kínai készülékgyártók a szankciók miatt kénytelenek voltak hazai gyártású chipekhez folyamodni. A kínai beszállítók ugyan nem tudják ugyanazt a kiváló minőséget nyújtani, mint egyes amerikai vagy dél-koreai versenytársaik, de sok területen léteznek egyenértékű helyettesítő termékek. Ezen túlmenően a mostanra felpezsdült bevételek természetesen a helyiek saját kutatás-fejlesztését is segítik.

Az amerikai szankciók mellett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések is hozzájárultak ehhez a fejleményhez. A külkereskedelem részben leállt a fontos mélytengeri kikötők bezárása miatt és az ország azon technológiai cégei, amelyek még mindig a külföldről származó alkatrészekre támaszkodtak, szintén kénytelenek voltak átállni a hazai termékekre. A legnagyobb szerződéses chipgyártó, a SMIC és a Hua Hong Semiconductor Ltd. sanghaji gyárai csaknem teljes kapacitással üzemelnek, még úgy is, hogy az országban 2020 óta most a legrosszabb a covidhelyzet, és egyébként a többi gyár megbénult. A helyi hatóságok segítenek abban, hogy eljussanak hozzájuk a Japánból teherszállító hajón érkező alapanyagok. A SMIC a közelmúltban 67%-os növekedésről számolt be negyedéves jelentésében, és ezzel megelőzte a sokkal nagyobb riválisait, a GlobalFoundries Inc.-t és a TSMC-t.

Persze még van hová fejlődni, tavaly a Kínába irányuló félvezető termékek behozatala 430 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított le. Ezeknek a termékeknek a többségét aztán olyan eszközökben használják fel, amelyeket viszont exportálnak. Ennek megfelelően intenzívek Peking erőfeszítései a saját alkatrészgyártás bővítésére és ezáltal a külkereskedelmi mérleg javítására. A helyzetet tekintve úgy tűnik, hogy ezt a törekvést megfelelően támogatni fogják az USA szankciói.

A kínai szereplőket nem érdeklik a hosszú távú jövedelmezőségre vonatkozó aggodalmak, agresszívan növelik kapacitásaikat, és idővel a globális tortából is egyre nagyobb részt harapnak majd ki. Ennek Washingtonban természetesen nagyon nem örülnek. "Amerika a chipverseny elvesztésének küszöbén áll” - figyelmeztetett a Wall Street Journalban közzétett írásában a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó Graham Allison és Eric Schmidt, a Google korábbi vezetője. "Ha Peking tartós előnyökre tesz szert a félvezető-ellátási láncban, az idővel az alaptechnológiák terén is meglátszik majd, amely áttörésekhez az Egyesült Államok nem tud már hozzászólni.”