Stresszt, fejfájást és frusztrációt okoz a metaverzumban való munka

Elkészült az első tanulmány a metaverzumban való munkavégzésről. A kutatók nem találtak érveket a virtuális valóságban végzett irodai munka mellett és az átlagosan nem volt különösebben pozitív élmény a vizsgálatban résztvevők számára.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapító elnök-vezérigazgatója tavaly október végén jelentette be, hogy Meta lesz a Facebook, az Instagram és a WhatsApp közösségi oldalakat működtető cég új neve. A menedzser remélte, hogy hamarosan egy "metaverzumot" működtető vállalatként tekintenek majd rájuk, ahol találkozik a fizikai és a digitális világ, és "magával ragadó virtuális online élményt" nyújt majd a felhasználóknak. A menedzser a metaverzum lehetőségeit februárban mutatta be. De a technológia még nem áll készen a széles körű munkahelyi felhasználásra, és egyesek soha nem tudják majd azt hatékonyan használni.

A virtuális valóságban történő munkavégzés számos előnnyel jár, kevesebb tényleges irodalátogatásra lesz szükség és nagyobb szabadságot teremt. Legalábbis ez az elmélet. A New Scientist azonban rámutatott, hogy az első tudományos gyakorlati teszt során a koncepció megbukott. A Coburgi Egyetem és a Cambdrige Egyetem kutatói az Arxivon publikálták a munkájukat.

Az eredményeket némi óvatossággal kell kezelni, mivel a szakértői értékelés még folyamatban van. 16 ember - külső résztvevők és egyetemi alkalmazottak - 35 órás munkahetet töltöttek el egy hagyományos irodában. Ezután egy héten keresztül ugyanazokat a tevékenységeket végezték egy virtuális valóság környezetben. Az Oculus (Meta) Quest 2-t fizikai billentyűzettel és egy Logitech K830-zal integrált trackpaddal párosították.


Az eredmények kijózanítóak voltak. A metaverzum-hét során a legtöbb mért kritérium tekintetében "jelentősen rosszabbul" teljesítettek. Ez különösen igaz volt a termelékenységi és egészségügyi kritériumokra. Az érintettek a munkát 19 százalékkal stresszesebbnek, a munkaterhelést pedig 35 százalékkal nagyobbnak érezték. 42 százalékkal nőtt a frusztráció amiatt, hogy nem sikerült hatékonyan vagy észszerű idő alatt elvégezni a munkát. A termelékenység viszont az alanyok saját értékelése szerint 16 százalékkal csökkent.

Fizikai szinten a résztvevők gyakran panaszkodtak szemfáradtságra és fáradtságra, fejfájásra és hányingerre a virtuális valóságban végzett munka során. Két résztvevőnek már a metaverzum-hét első napja után ki kellett szállnia a vizsgálatból, mert különösen érintettek voltak ezekben a tünetekben, és rendkívül kényelmetlenül érezték magukat a virtuális valóság fejfedő viselése közben. Egy másik személy három órán át tartó tartós migrénről számolt be 45 perc intenzív virtuális környezetben végzett munka után.


A szakemberek elmondták, hogy nem a legdrágább vagy a legkényelmesebbnek tartott virtuális valóság megoldásokat választották ki a kísérlet résztvevői számára és ezt szándékosan tették, mivel sok vállalatnak nincs pénze arra, hogy irodai alkalmazottait csúcskategóriás virtuális valóság rendszerekkel lássa el. Az utóbbiak körülbelül 2000 eurótól kaphatók, természetesen ez személyenként értendő. A tudósok hozzátették, hogy a tesztalanyok egy részének nem volt korábbi tapasztalata a virtuális valósággal, ami hozzájárulhatott a frusztrációjukhoz. Látták a jeleit annak, hogy a kellemetlen hatások idővel kezdtek enyhülni néhány jelentkezőnél.

Az eredményektől függetlenül a metaverzummal kapcsolatos várakozások magasak, még akkor is, ha a virtuális irodában való munkavégzés technológiai fejlesztéséhez valószínűleg még néhány évnyi fejlődésre lesz szükség. A Fortune magazin ezzel kapcsolatban idézte az Accenture felmérését, amely szerint a társaságok vezetői szférájában dolgozó résztvevők 71 százaléka várt pozitív üzleti hatásokat a metaversenytől. 42 százalékuk pedig még "átalakulást" vagy "áttörést" is remélt.