Alapvetően hibásak az online kalózok elleni kampányok

Az érintett programokban általában keményen fogalmaznak, mert az iparág inkább az elrettentő hatásra törekszik, olyasmi szlogenekkel, hogy "a kalózok bűnözők".

Az illegális szoftverhasználat csökkentését szorgalmazó üzenetek hajlamosak eltúlozni a veszteségeket, a külső fenyegetésekre, például a rosszindulatú programokra összpontosítanak, vagy olyan disztópikus jövőt festenek, ahol a mozik megszűnnek, és minden szereplő elveszíti a munkáját. A bűnöző szó azt sugallja, hogy a kalózkodás büntetőjogi következményekkel jár a felhasználókra nézve, de legfeljebb azoknak kell büntetőjogi következményektől tartaniuk, akik kereskedelmi szinten követik el a szerzői jogok megsértését. Azok a felhasználók, akik például torrenteket töltenek le és (automatikusan) terjesztik is azokat, kaphatnak figyelmeztetést, de büntetőjogilag nem kell félniük.

A világon szinte mindenhol vannak hasonló kampányok, azonban egy új tanulmány szerint az ilyen keményen megfogalmazott üzenetek ugyan lenyűgözhetik a hollywoodi vezetőket, de a kalózokat nem. Sőt, ezek a kampányok következetesen hemzsegnek a viselkedéskutatási hibáktól. Az egyik ilyen hiba az a tendencia, hogy az illetékesek az erősebb és a gyengébb érvek kombinációját ötvözik. Ez azért van, mert tévesen feltételezik, hogy a több érv jobb. Ez azonban hiba, mert az erős pontokat felhígítják a gyengék.

Konkrétan például a szervezett bűnözésre való hivatkozás kifejezetten gyengíti azokat az indokokat, minthogy az illegális szoftverek vírusokkal vannak teli, magas bírságot lehet miattuk kapni, rossz a minőségük, blokkolhatják az internetkapcsolatot vagy hogy magasak miattuk az iparág veszteségei. A szerzők szerint például az a kampány, amely a filmletöltést a lopás különböző formáihoz hasonlította, beleértve egyetlen DVD ellopását egy boltból) és a kissé abszurdabbakat (táskák, tévék, autók lopása), felhígította a közvetített üzenetet.


Az ilyen kampányok másik hibája a számokra való összpontosítás. Lehet, hogy ezek fontosak az iparág számára, de a felhasználót vagy a kalózokat a legkevésbé sem érdeklik. Az internetezők "személyes" megszólítása szintén nem hasznos: amikor híres bollywoodi színészek az indiai átlagpolgároknak beszéltek az anyagi veszteségeikről, nem nyertek szimpátiát, mert a felhasználók nem sajnálták a multimilliomos színészeket. Ez ráadásul erkölcsi igazolást nyújtott a kalózoknak, akik Robin Hood-szerepében érezhették magukat azzal, hogy a drága dolgokat ingyen közzéteszik a szegényeknek.

Szintén hiba hangsúlyozni, hogy a kalózkodás mennyire népszerű. "Az egyének közvetlen vagy közvetett tájékoztatása arról, hogy sokan kalózkodnak, kontraproduktív, és a megcélzott egyéneket hasonló viselkedésére ösztönzi. Ezek az üzenetek a leendő kalózok számára a szükséges racionalizációt nyújtják, mivel hangsúlyozzák, hogy "mindenki ezt csinálja" - szögezték le a kutatók.