A kripto­valutáktól óvta a fejlődő országokat az ENSZ

A szervezet ismét kifejtette az álláspontját a virtuális fizetőeszközökről: a digitális pénzek pénzügyi instabilitáshoz vezethetnek, ösztönözhetik a tiltott pénzmozgásokat és alááshatják a tőke ellenőrzését.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) az All that glitters is not gold: The high cost of leaving cryptocurrencies unregulated című jelentésében elismerte, hogy a digitális pénzeknek a kockázataik mellett vannak előnyeik, azonban rámutatott, hogy azokat messze meghaladják a hátrányaik. Az UNCTAD ezért azt javasolta, hogy a fejlődő országok tiltsák be a bitcoin-reklámokat és minden kriptovaluta-pénztárca és -tőzsde számára előírták a regisztrációt a szabályozó testületeknél. Az ENSZ további ajánlásai közé tartozott a virtuális fizetőeszközökkel bonyolított tranzakciók adóztatása, a pénzintézetek digitális eszközbirtoklásának a megtiltása, valamint a kapcsolódó szolgáltatások felajánlása az ügyfeleknek.

Most az UNCTAD ismét az aggodalmát fejezte ki a digitális pénzek növekvő terjedése miatt, mert az túl sok kockázatot rejt magában. A szervezet hangsúlyozta, hogy mivel a kriptovaluták instabilak és társadalmi kockázatokat és költségeket okozhatnak, a fejlődő országoknak vissza kellene szorítaniuk őket. Az UNCTAD különösen a gazdasági stabilitás, a digitális igazságszolgáltatás és a tiltott pénzmozgások szempontjait vizsgálta. A szervezet kiemelte, hogy El Salvador volt a világon az első ország, amely tavaly ősszel hivatalos fizetőeszközként bevezette a bitcoint. Idén áprilisban a Közép-afrikai Köztársaság követte a példát. A szabályozatlan kriptovaluták széles körben használt fizetőeszközzé válhatnak és akár nem hivatalosan a valuták helyébe is léphetnek. Ez a kriptoizációnak nevezett folyamat, amelyre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) már korábban figyelmeztetett. A probléma akut annak fényében, hogy a kriptopénzek használata a koronavírus-járvány idején meredeken emelkedett. Ukrajnában a lakosság 12,7 százaléka rendelkezik kriptovalutákkal, ezt követi Oroszország 11,9 százalékkal és Venezuela 10,3 százalékkal. Szingapúrban az arány 9,4, Kenyában 8,5, míg az Amerikai Egyesült Államokban 8,3, Indiában pedig 7,3 százalék. Amennyiben a virtuális fizetőeszközök használata tovább terjed, az országok elveszíthetik monetáris szuverenitásukat.

Mivel a digitális pénzek egyszerűsítik az átutalásokat, az adóelkerülésre ösztönöznek, hasonlóan az adóparadicsomokhoz, ahol a tulajdonjog nem könnyen nyomon követhető. Ennek és a kriptovaluták egyéb, a nemzetgazdaságok számára hátrányos tulajdonságainak ellensúlyozására a központi bankok saját ellenőrzött digitális valutákat kínálhatnának fizetési rendszerként, feltéve, hogy rendelkeznek az ehhez szükséges kapacitással. Ha a készpénz szerepe visszaszorul ennek javára, akkor az a fejlődő országokban a digitális szakadék növekedéséhez vezet. Az UNCTAD szerint a pénzintézeteknek meg kellene tiltani, hogy kriptovalutákat - beleértve a stabilcoinokat is - tartsanak és kínáljanak ügyfeleiknek. (A stabilcoinok árfolyamát egy hagyományos valutához, például az amerikai dollár árfolyamához kötik.)