Már az operát is meghódítja a mesterséges intelligencia

Bemutatták az első olyan darabot, amelynek megírásában egy algoritmus is részt vett.

A Szász Állami Operaház (Semperoper) nyitott a kísérletezésre, és új utakat jár be. Az operában először ül együtt az ember és a mesterséges intelligencia a rendezői pulpituson. Amikor a drezdai Semperoper szombaton megnyitotta új évadát, az egyik főszereplő gyakorlatilag egy nyolc méter magas, LED-panelekből álló kinetikus fényszoborként ragyogott a színpadon, de a mesterséges intelligencia irányította. A Szász Állami Operaház szerint a Chasing Waterfalls című zenés színházi előadás a világon az első olyan opera, amelyben egy mesterséges intelligencia alkotja meg a kompozíciót, a librettót és az interpretációt fázisokban, önállóan és élőben. A hét jelenet közül az egyikben a mesterséges intelligencia egyedül irányít, a többiben pedig valódi előadókkal, mint digitális ikrekkel lép interakcióba.

Sven Sören Beyer rendezőt és médiaművészt lenyűgözte az ember és a gép közötti kölcsönhatás. A szakember kijelentette: "Az égen táncoló fénypontok érzelmileg megérintenek minket - függetlenül attól, hogy technikailag létrehozott vagy hullócsillagok. Megpróbáljuk művészileg megfejteni ezeket a mechanizmusokat: Mikor válik a technológia érzelmessé, hogyan érintheti meg az embereket a technológia használata. A technológia több mint eszköz. Napjainkban modern vívmányok vesznek körül bennünket, ezért fontos, hogy művészileg fedezzük fel a bennük rejlő lehetőségeket."

Beyer úgy vélte, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek megalapozottak. Kiemelte ugyanakkor, hogy hisz az emberiség racionalitásában is, hogy ezt a végtelennek tűnő potenciált jóra használja. A rendező a Chasing Waterfalls-ot kritikus hozzájárulásnak tekintette ahhoz az etikai vitához, hogy az emberek a jövőben mit döntenek maguk, és mit hagynak a mesterséges folyamatokra. A mesterséges intelligencia már ma is vizsgálja a felhasználókat az interneten, és rájuk szabott reklámokat küld nekik. A digitális világ már régóta befolyásolja a valós döntéseket. Másrészt Beyer nagyszerű kreatív lehetőséget látott arra, hogy a technológia segítségével valami újat hozzon létre. Ez nem utolsósorban az operaszakmára vonatkozik. "Izgalmas megtenni ezt a lépést, és már nem mindent a kezünkben tartani" - mondta, utalva arra a jelenetre, amelyben a mesterséges intelligencia megírja, megkomponálja és elénekli saját áriáját.


A norvég szoprán, Eir Inderhaug két hétre stúdióba vonult, hogy megszólaltassa a technológiát. Tartalmilag a mesterséges intelligencia kap egy színészi utasítást, amelyet saját maga dolgoz ki. Az utasítás például ilyen lehet: "Írj egy operaáriát, amelyben önmagadat tükrözöd. Megengedett, hogy közben cinikus és humoros legyél." Christiane Neudecker szövegíró, aki szintén kísérletezett a mesterséges intelligencia szöveggenerátorokkal, eleinte visszafogott volt, de idővel elfogadta a mesterséges intelligenciát, mint kreatív partnert. "A csere meglepően inspiráló volt, költői és tartalmi szinten is" - nyilatkozta Neudecker. A konkrét szövegrészlet azonban nem sokkal az előadás előtt születik meg. Beyernek biztonsági okokból minden szöveget, amit a technológia ír, el kellett fogadnia.

A körülbelül 70 perces előadás hat énekes szólista, egy virtuális hang és egy kamarazenekar számára készült. Beyer, a Phase 7 Performing nevű berlini művészkollektíva vezetője más szakértőkkel is konzultált, például a berlini Kling Klang Klong Hangélmény Stúdióval. A hongkongi Angus Lee társszerzőként és karmesterként áll a Szász Állami Operaház pódiumán. A művet novemberben a hongkongi New Vision Művészeti Fesztiválon mutatják be. "Nagyon örülünk, hogy ezzel az innovatív projekttel Szászországnak mint mesterséges intelligencia helyszínnek további kulturális hozzáférést tudunk biztosítani ehhez a rendkívül aktuális kulcstechnológiához, és a Semperoperben mint nemzetközileg kitett kulturális intézményben impulzust adhatunk a mesterséges intelligencia témájának további vizsgálatához" - szögezte le Peter Theiler, a Semperoper művészeti igazgatója, és "vizuálisan erőteljes előadási környezetet" ígér, amelyben egy vízesés-installáció is szerepet kap.

A nézők az előadásban a színpadkép részeként vehetnek részt. Ehhez az önkéntesek arcát minden egyes előadás előtt 3D arcszkenneléssel rögzítik, majd később egy mesterséges intelligencia módosítással integrálják a színpadképbe. Beyer meg van győződve arról, hogy az új technológia hatással lesz az opera régi médiumára, de soha nem helyettesítheti azt. "Soha nem ez volt a mi megközelítésünk. Mi csak folytatunk valamit a korunk eszközeivel" - emelte ki.