Pénzügyi fekete lyuk a metaverzum

Éves szinten 15 milliárd dollárt emészt fel Mark Zuckerberg víziója. A befektetők szerint újra Facebooknak kellene lennie a Facebooknak.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapító elnök-vezérigazgatója tavaly október végén jelentette be, hogy Meta lesz a Facebook, az Instagram és a WhatsApp közösségi oldalakat működtető cég új neve. A menedzser remélte, hogy hamarosan egy "metaverzumot" működtető vállalatként tekintenek majd rájuk, ahol találkozik a fizikai és a digitális világ, és "magával ragadó virtuális online élményt" nyújt majd a felhasználóknak. Az üzletember a metaverzum lehetőségeit februárban mutatta be.

Most egy részvényes arra szólította fel Mark Zuckerberget, hogy drasztikusan csökkentse a metaverzumba történő befektetéseket és azok helyett inkább a mesterséges intelligenciára összpontosítson. A menedzsernek szilárd meggyőződése, hogy a metaverzum az internet jövője és ezért teljes egészében a virtuális világra állítja át a céget, ezzel pedig hatalmas kockázatot vállal. Nem sokkal azelőtt, hogy Zuckerberg megtette a fordulatot, a Facebook-csoport értéke ezermilliárd dollár volt, míg most, egy esztendővel a metaverzum bejelentése után már csak 360 milliárd dollár és Zuckerberg már nem tartozik a világ 20 leggazdagabb embere közé. (Igaz, az egész részvénypiac bajban van most.) Vagy másképp fogalmazva: a Meta 2021 ősze óta naponta 1,5 milliárd dollárt veszít tőzsdei értékéből.

Többek között emiatt fogalmazta meg nyílt levelét Brad Gerstner, az Altimeter Capital befektetési cég vezérigazgatója és alapítója. Az anyagban a részvényes arra szólította fel a Meta első emberéét, hogy az elmúlt 18 hónap hatalmas tőzsdei veszteségei miatt csökkentse a metaverzumba való beruházásokat. Gerstner társasága, az Altimeter Capital a Meta mintegy 0,11 százalékát birtokolja, ennek ellenére a véleményét Zuckerberg nem veheti félvállról. A levélben azzal vádolja Metát, hogy átesnek a ló túloldalára, és a metaverzumra való összpontosítás elvonta a cég figyelmét attól, hogy az alaptevékenységére összpontosítson, amely a cég Reality Labs szegmensével ellentétben profitot termel.

Gerstner hangsúlyozta, hogy szerinte a metaverzum fontos, de nem a jelenlegi léptékben. A Meta jelenleg évente tíz-tizenöt milliárd dollárt fektet be a projektbe, beleértve a kiterjesztett és a virtuális valóság technológiát és a Horizon Worlds MMO-t. Az összeg túl sok a befektetőnek, különösen azért, mert Zuckerberg többször is hangsúlyozta, hogy a metaverzum egy több évre szóló beruházás. Gerstner ezt aggasztónak tartja. Ahogy fogalmazott: "Egy több mint 100 milliárd dolláros befektetés egy ismeretlen jövőbe még a Szilícium-völgy mércéjével mérve is túlméretezett és ijesztő". Ezért azt kérte, hogy a metaverzumba történő befektetések összegét csökkentsék évi ötmilliárd dollárra.


Mark Zuckerberg avatarként a Connect 2022 során
A részvényes javaslatot tett Zuckerbergnek és az igazgatótanácsnak arra vonatkozóan, hogy a pénzt hogyan lehetne jobban elkölteni, mint a metaverzumban elégetni: a vállalatnak jobban kellene a mesterséges intelligenciára összpontosítania. A Meta ugyanis hihetetlenül jó helyzetben van - különösen a vetélytársaihoz képest - ahhoz, hogy termékeket kínáljon ezen a területen. Minden jel szerint recessziós korszak jön a gazdaságban, és a vállalatnak a több milliárdos felhasználószámmal bíró alkalmazásokra kellene figyelnie , nem pedig a 200 000 aktív felhasználóval bíró Horizon Worlds-re. Mindezeken túl Gerstner javaslata szerint legalább 20 százalékkal csökkenteni kellene az alkalmazottak létszámát.

Például minden problémája ellenére az Instagram még mindig a Meta koronaékszere: az emberek elégedettek az alkalmazással, és a Reels jó eredményeket hozott. Ahelyett, hogy feldühítené a felhasználókat azzal, hogy az Instagramot TikTok-klónná próbálja alakítani, a Metának az idejét és energiáját az elkötelezettség növelésére kellene fordítania. Ugyanígy a WhatsApp-nál, mely a világ legnépszerűbb kommunikációs alkalmazása. A platform nem tartalmaz hirdetéseket, elsősorban annak érdekében, hogy megőrizze identitását felhasználóbarát szolgáltatásként. A Meta azonban megígérte, hogy népszerűségét más módon is kamatoztatja a bevétel növelésére, beleértve a fizetős funkciókat is. Mégis, a Meta ahelyett, hogy a bevált alkalmazásaira összpontosítana, dollármilliárdokat fektet be egy olyan ötletbe, amely _talán_ öt vagy tíz év múlva megtérül.

Gerstner a Meta jövőjével kapcsolatos véleményét nem véletlenül időzítette mostanra, mivel a Bank of America a Meta részvényeit "vásárlásra ajánlottról" "semlegesre" minősítette le. A pénzintézet a lépést többek között a hatalmas metaverzum-beruházásokkal indokolta, főleg, hogy azok nem vezettek a kívánt előrelépéshez. Gerstner azt is hozzátette, hogy a Meta részvényei 55 százalékkal estek, míg más nagy technológiai versenytársak részvényeinél ez az arány ugyanebben az időszakban csak 19 százalék volt. A befektető még a bizalomvesztésről és a Meta iránti rossz hangulatról is beszélt a piacon.

Vitalik Buterin, az Ethereum társalapítója, is kritikát fogalmazott meg a metaverzummal kapcsolatban. A menedzser azt mondta, hogy bár meg van győződve arról, hogy a metaverzum "meg fog valósulni", a hasonló próbálkozások kudarcot vallanak, mert még nem lehet tudni, hogy az emberek valójában mit akarnak. A hónap elején Zuckerberg bemutatta a Reality Labs legújabb fejlesztéseit, amelyeket sokan kiábrándítónak találtak. Az egyik elemző „kétségbeesettnek” nevezte a bemutatót. A Meta várhatóan még ezen a héten beszámol negyedéves eredményeiről, és sok szakértő arra számít, hogy a Reality Labs veszteségei tovább növekednek.