Sok oka van az alkalmazás­fejlesztő cégek sikertelen­ségének

A programok nagy része még azelőtt elbukik, hogy egyáltalán elérhetővé válna.

A DeineSeite.at osztrák platform a szoftverkészítő vállalkozásokat és azok termékeinek sikerességét vette górcső alá. A szakemberek kilenc európai országban az elmúlt három esztendő 508 sikertelen új alkalmazásprojektjét elemezték - ebből mintegy 380 indult Ausztriában, Németországban és Svájcban. A munkában a portál cseh, francia, lengyel, német, olasz, osztrák, román, svájci és ukrán partnerei is részt vettek. A tapasztalatok alapján a szoftverfejlesztő vállalatokat alapítók általában a rossz koncepció, a gyenge marketing, a pénzhiány és a nagyképűség miatt buknak el.

A vizsgált projektek 29 százalékánál egyszerűen az alkalmazásfejlesztő elutasítása volt a fő oka annak, hogy nem született egynél több koncepció. "A legtöbbször az ötlet nem gazdaságos, így nem valósítható meg" - emelte ki Paul Dyrek, a DeineSeite.at ügyvezetője és tulajdonosa. A helyzetet gyakran jogi és technikai problémák súlyosbították. A felmérésben az indokok között a második helyen a rossz marketing szerepelt 25 százalékkal. "Sok induló vállalkozás elfelejti, hogy egy programot megfelelően kell reklámozni, de nem terveznek be erre a célra elég pénzt" - tette hozzá a szakértő. De ha volt is megfelelő költségvetés, azt gyakran helytelenül használták fel. Így például nem feltétlen ellenőrizték, hogy a kampány hatékony volt-e és meghozta-e a kívánt sikert.

Az indokok között a harmadik helyen (17 százalékkal) a helytelen piac- és célcsoportelemzés állt. Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők túl kevés figyelmet fordítottak a konkurenciára és nem elemezték, hogy az adott szoftverötlet nem létezik-e már és hogy el lehet-e érni a megfelelő célcsoportot. Emellett a költségeket és az időráfordítást is gyakran alulbecsülték.

Az indokok közötti rangsorban a negyedik helyen volt található, hogy az alapítók túlbecsülték magukat - ez az esetek 12 százalékában volt megfigyelhető. "A pénzügyi és időbeli költségeket gyakran alábecsülik. Az adott projekt gyorsan teljes munkaidős munkává válik, amely az alapító teljes koncentrációját igényli. Sokan azt is gondolják, hogy mindent meg tudnak csinálni maguk - a tervezéstől a marketingig. Ez pedig általában végzetes hibának bizonyul" - magyarázta Paul Dyrek. Az indokok között az ötödik helyen 5 százalékkal az adók és járulékok kérdése áll. A kormányzati elvonások sok alapító számára túl nagy terhet jelentettek és arra kényszerítették őket, hogy feladják az ötleteiket.

A rossz csapatra való támaszkodás az indokok között a hatodik helyen szerepelt 4 százalékkal. De itt tüntették fel azt is, ha az alapító nem talált megfelelő alkalmazottakat, vagy a csapat túl kicsi volt vagy nem hatékony. A kudarc további fő okai között voltak és az esetek 8 százalékát tették ki a beszállítókkal kapcsolatos problémák, a belső konfliktusok vagy az üzleti növekedés megoldhatatlan problémái. Az is gondot jelentett, hogy sokan nem írtak specifikációkat. Sok alapító a saját elképzelései miatt bukott el: annak ellenére, hogy remek ötlete volt, egyszerűen nem fogadta el a tapasztalt szakértők jó szándékú tanácsait.