Jobban védené a játékosokat az Európai Unió

Szabályozni fogják a számítógépjátékokban lévő szerencsejáték elemeket és "pay to win" mechanikákat.

A szoftverekben megvásárolható különböző tartalmakban, kincsesládákban (loot boxok) egyre gyakrabban veszik észre a döntéshozók a szerencsejátékok tipikus elemeit, ezért szabályozni akarják azok alkalmazását. A loot boxokban többnyire olyan virtuális tárgyak vannak, amelyeket valódi pénzért cserébe lehet beszerezni és elsősorban az ingyenes játékoknál számítanak a fejlesztők számára fontos bevételi forrásnak. A megoldásokkal szemben az a legfontosabb érv, hogy lehetővé teszik a "meggondolatlan, kényszeres vagy akár beteges" fogyasztói magatartást. A terület szabályozása felmerült tavaly Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is.

Most az Európai Parlament jelezte, hogy az európai uniós szabályoknak jobban kellene védeniük a videojáték-rajongókat a szerencsejáték-elemektől és a Pay2Win mechanikáktól. A szervezet ezért egységes szabályokat akar bevezetni a videojátékosok védelmére. "A jelentésünk rávilágít ennek az úttörő iparágnak a pozitívumaira, de olyan társadalmi kockázatokra is, amelyeket szem előtt kell tartanunk, mint például a játékoknak a mentális egészségre gyakorolt hatása. Ez különösen a fiatalabb játékosokat érintheti. Harmonizálnunk kell az uniós szabályokat, biztosítva a megerősített fogyasztóvédelmet, különös tekintettel a kiskorúakra" - fejtette ki Adriana Maldonado López, az Európai Parlament jelentéskészítője.

Az anyag a szerencsejáték-függőség elleni védekezést célzó intézkedéseket javasol. A dokumentumot az európai parlamenti képviselők nagy többsége megszavazta. Az Európai Parlament úgy véli, hogy mindenekelőtt a kiskorúak védelmére kell nagyobb figyelmet fordítani és a szülőknek nagyobb befolyást kellene tudniuk gyakorolni arra, hogy gyermekeik mennyi időt és pénzt költenek videojátékokra. Ezenkívül a gyártóknak pontosabb információkat kellene nyújtaniuk a korhatárra vonatkozó ajánlásokról, a játékok tartalmáról, a programokon belüli vásárlási politikáról és a célcsoport korosztályáról, esetleg a 38 országban már alkalmazott PEGI-rendszer (Pan European Game Information) mintájára.

Az Európai Parlament szerint a 6 és 64 év közötti európaiak fele játszik videojátékkal. A 6-10 éves gyermekek körében ez az arány 73 százalék, a 11-14 éves fiatalok körében pedig 84 százalék. Ezért a döntéshozók azt is szeretnék, hogy a kiskorúakat kifejezetten megvédjék a játékon belüli vásárlásra való felszólítástól, valamint attól, hogy részt vegyenek az úgynevezett gold-farmingban, azaz a játékban szerzett tárgyak valódi pénzért történő eladásában, mivel ez összefüggésbe hozható a pénzügyi bűnözéssel és az emberi jogokkal való visszaélésekkel. A játékfejlesztőknek el kell kerülniük a függőséget tápláló játékok tervezését és figyelembe kell venniük a gyermekek életkorát, jogait és sebezhetőségét.

"A szervezet különösen a fiatalokat szeretné jobban megvédeni az úgynevezett Pay2Win rendszerektől, amelyek a felhasználókat arra ösztönzik, hogy a játékban lévő valutát vagy valódi pénzt használjanak előnyök megszerzéséhez vagy a játékban való előrehaladáshoz. Ez a gyakorlat azzal a kockázattal jár, hogy a gyerekek és fiatalok eladósodnak, csak hogy sikeresek legyenek egy játékban" - figyelmeztetett Andreas Schwab, a néppárti képviselőcsoport belső piacpolitikáért felelős szóvivője.

A képviselők rámutattak, hogy a videojáték-fejlesztőknek az adatvédelmet, a nemek közötti egyensúlyt és a játékosok biztonságát is prioritásként kell kezelniük, és nem szabad diszkriminálniuk a fogyatékkal élőket. Kiemelték, hogy a játékelőfizetések lemondásának ugyanolyan egyszerűnek kell lennie, mint a játékra való feliratkozásnak. A játékvásárlási, -visszavételi és -visszatérítési politikáknak meg kell felelniük az uniós szabályoknak, a nemzeti hatóságoknak pedig véget kell vetniük az olyan illegális gyakorlatoknak, amelyek lehetővé teszik a játékosok számára, hogy a játékon belüli oldalakon cseréljenek, eladjanak vagy fogadásokat kössenek.

René Repasi európai parlamenti képviselő szintén hangsúlyozta, hogy az olyan gyakorlatokat, mint a loot boxok, az Európai Unió szerencsejáték-szabályozásának hatálya alá kell vonni. Az Európai Bizottság most törvénytervezetbe önti a parlamenti javaslatot. Az Európai Parlament ugyanakkor felhívta a figyelmet a gyorsan növekvő videojáték-iparban rejlő lehetőségekre is. Az ágazat Európában több mint 90 000 alkalmazottat foglalkoztat, ezért az EP az iparág előmozdítása érdekében egy európai online videojáték-díj létrehozását javasolta.