A szemünket nem egy kijelző bámulására tervezték

A napi túl sok órán át tartó telefon-, tablet- és laptophasználat nem tesz jót a szemünknek. Ilyenkor a megerőltetés tünetei jelentkeznek, ami abból ered, hogy a szemünknek kemény munkát kell végeznie a képernyőn való navigálás közben.

Az Amerikai Optometriai Szövetség szerint a telefonok, számítógépek és más eszközök használata speciális, de különösen megterhelő készségeket igényel a szemünktől, beleértve az okuláris mobilitást (az egyik helyzetből a másikba való átmenet koordinálását) az akkomodációt (a fókuszváltás képességét egyik távolságról a másikra) és a vergenciát (a két szem egyidejű, ellentétes irányú mozgását az egységes binokuláris látás elérése vagy fenntartása érdekében). "A szemünket nem számítógépek és digitális eszközök használatára tervezték, különösen nem hosszú időn keresztül" - mondta Dr. Robert C. Layman, az AOA korábbi elnöke. "Ennek eredményeképpen sokan, akik hosszú órákat töltenek olvasással vagy képernyőkön való munkával, szempanaszokat és látásproblémákat tapasztalnak."

Világunkban nem reális, hogy teljesen megszüntessük a képernyő előtt töltött időt, de azért érdemes tudni, mit okoz. Sok vita tárgya a kék fény, amelyet nagy dózisban a napfényből, kisebb mennyiségben pedig a kijelzőkből kapunk. A kék fénynek való kitettség a melatonintermelés változásán keresztül azt jelzi a szervezetünknek, hogy ideje ébren lennünk. Ez az egyik oka annak, hogy a lefekvés előtti telefonhasználat az alvászavarok legfőbb okozója, mivel megzavarja az alvás-ébrenlét ciklusunkat. Bár a kutatások azt mutatják, hogy a Napból származó kék fénynek való hosszú távú kitettség növelheti a látásromlást okozó betegségek, köztük a makuladegeneráció és a szürkehályog kockázatát, ez a kockázat még nem mutatható ki az elektronikus eszközökből származó fényre. A rendelkezésre álló kutatások a retinasejtek károsodását 3 mikrowattnál vagy annál nagyobb teljesítménynél mutatják ki, szemben a képernyőnkön keresztül érkező, jellemzően 1 mikrowattos fénymennyiséggel.


A kék fény önmagában "nem okoz maradandó szemkárosodást", Layman szerint azonban a kék fény túlzott mértékű kitettsége okozta digitális szemterhelés egyes betegeknél időskori látásproblémákhoz vezethet. A kék fény hatásaitól eltekintve a szem megerőltetése gyakori és kellemetlen probléma. Bár "személyenként egy kicsit másképp lehet megtapasztalni", a képernyő hosszú ideig tartó bámulása okozta tünetcsoport egyértelmű. "A gyakori tünetek közé tartozik a homályos látás, az idegentest-érzés, a viszketés, a fejfájás és a szemszárazság" - mondta. Layman szerint a képernyő előtt töltött idő bizonyos esetekben a fertőzés nagyobb kockázatához is vezethet, mivel a képernyő bámulása közben kevesebbet pislogunk. "A pislogás segít létrehozni és szétteríteni a könnyeket a szaruhártyán, ami hidratáltan tartja a szemet" - mondta Layman. "Ha a szemnek nincs elég könnye az idegen anyagok kiöblítéséhez, akkor hajlamosabbá válik a fertőzésre."

A kékfény-szemüvegeknek nincs bizonyított orvosi előnye. "Bár egyes betegek beszámoltak a kékfény-szemüvegek használatának előnyeiről számítógép, okostelefon vagy táblagép használata közben a szem megerőltetésének megelőzése érdekében, tény, hogy jelenleg nincs elég tudományos eredmény ahhoz, hogy alátámasszuk vagy megcáfoljuk az előnyüket" - mondta Layman. Előfordulhat, hogy valaki könnyebben tud vele figyelni, de lehet csak egy placebohatásról van szó. Mindenesetre az American Journal of Ophthalmology tanulmánya nem talált különbséget a placebo-szemüveget és a kékfény-szemüveget viselők között.

A Google idei I/O rendezvényén az egyik legnagyobb éljenzés a közönség részéről akkor hangzott el, amikor a reklámcég bejelentette, hogy Bard, a Google MI chatbotja sötét üzemmódot kap. De vajon tényleg van mit ünnepelni a szem egészségének szempontjából? Layman szerint ez attól függhet, hogy milyen fényerősségű szobában használjuk a képernyőt. Szerinte a "sötét üzemmód" jobb lehet egy gyengén megvilágított, de nem teljesen sötét szobában, a világos üzemmód (fekete szöveg fehér oldalon, azaz "pozitív polaritás") pedig jobb egy átlagos megvilágítású szobában. Egy 2013-as tanulmány szerint pozitív polaritással az emberek jobban látják a részleteket. A szemünk alkalmazkodásában biztosan segít. "Az éjszakai üzemmódban használt kontraszt és színek csökkentik a tükröződést, és célja, hogy szemünk könnyebben alkalmazkodjon a környező fényhez, ami gyengébb szemterheléshez és könnyebb, kényelmesebb olvasáshoz vezet" - mondta. Tehát a kékfény-szemüveghez hasonlóan érdemes kipróbálni a sötét üzemmóddal való játszadozást, hogy lássuk, segít-e egyáltalán a szemünknek, vagy kevésbé érezzük-e megterheltnek.


De még azt sem tudjuk, hogy a képernyő előtt töltött idő rontja-e a látást. mert nincsenek erről kutatások. Ugyan a rövidlátó emberek közelebb ülnek a képernyőhöz, és potenciálisan nagyobb szemterhelésnek vagy kék fénynek teszik ki magukat, de ettől még lehet, hogy a tyúk-tojás esetéről van szó: azért ülnek közelebb, mert nem látnak jól, és nem azért nem látnak jól, mert közel ülnek. De a gyerekeknél más a helyzet: tanulmányok szerint a közeli munkavégzés, például az olvasás vagy a képernyők órákon át tartó használata a rövidlátás növekedéséhez vezethet, különösen a gyermekek körében, akiknek a szeme még növekszik. Azoknál a gyerekeknél, akik naponta 40 percnél többet töltenek a szabadban, kisebb a rövidlátás kialakulásának kockázata, mint azoknál a gyerekeknél, akik több időt töltöttek zárt térben, akár számítógépes eszközökkel, akár olvasással. Az AAO hozzáteszi, hogy nincs közvetlen összefüggés, de az, hogy a gyerekek több időt töltenek a szabadban (és kevesebbet a képernyőt bámulva), jót tesz az egészségüknek.

Ha valaki sokat ül gép előtt, legalább kétévente érdemes elmenni szemvizsgálatra, de még gyakrabban ajánlott elvégeztetni, ha szemüveget vagy kontaktlencsét visel az ember, vagy ha kellemetlenséget vagy fájdalmat érez a szeme környékén.