CED chipgyártási technológia

Az elmúlt időkben egyre több információ került nyilvánosságra olyan új chipgyártási technológiákról, melyek alkalmazásával a közeljövőben a maiaknál már jóval kisebb csíkszélességű, és ebből következően jóval nagyobb frekvenciájú processzorok lesznek előállíthatóak. Eddig az új EUV chipgyártási technológia tűnt a legígéretesebb újdonságnak, mellyel a tervek szerint 2005-ben akár már több GHz-es frekvenciájú chipek is előállíthatóak lesznek, azonban a napokban egy újabb chipgyártási technológiáról számoltak be a híradások.

Az Ithaca-i (New York) Cornell Egyetem kutatói ugyanis a napokban bejelentették, hogy sikerült egy olyan új technológiát kifejleszteniük, mellyel a közeljövőben jelentősen csökkenthető lesz majd a processzorok csíkszélessége. Az említett egyetem kutatói egy rövid bemutatót is tartottak az új technológiáról, melyet ők CED-nek (Controlled Etching of Dislocations) neveztek el, és amelynek a lényege, hogy olyan parányi szilíciumhasábokat hoznak létre bizonyos felületeken, hogy azok szélessége a ma alkalmazott technológiák esetében általános csíkszélességnek körülbelül az egyhatoda.

Az így létrehozott képződményeket nanobumpoknak nevezték el, ami magyarul talán leginkább nanodudornak nevezhető. Ezek a nanobumpok egyébként 25 nanométer, vagy 100 atom szélesek, ugyanis egy nanométeren megközelítőleg négy darab szilíciumatom fér el.

"Egy olyan új szilíciumkialakítási technológiát sikerült létrehoznunk, melynek alkalmazásával a közeljövőben szinte bármilyen típusú, új nagyteljesítményű processzor létrehozható lesz." - nyilatkozta Stephen Sass, a Cornell Egyetem fizika tanszékének egyik professzora.

A CED gyártási technológia esetében egy helyett két, azonosan csiszolt szilícium szelet jelenti a kiindulási alapot, melyeket aztán egymáshoz préselnek, és egy nagyon precízen irányított berendezés segítségével nagyon óvatosan bizonyos szögben elforgatnak egymáson, aztán pedig összekapcsolják a két szeletet és így létrehoznak egy úgynevezett bikristályt. Az új technológiát egyébként Sass és társai harmincévnyi kutatómunka után hozták létre, vagyis van benne munka bőven.

A technológiát a professzor a napokban már be is mutatta, és sikerült is létrehoznia a már említett 100 atom (25 nm) átmérőjű nanombumpokat. Elmondása szerint amennyiben a jövőben a gyártási technológia alatti szögelfordulást eredményesen sikerül négy fokra növelnie, akkor akár 5,5 nanométeres nanobumpok létrehozására is képes lesz.