Uniós javaslat az üvegházhatás csökkentésére

Az Európai Unió javasolja, hogy a fejlett országok 2020-ig 15-30 százalékkal, 2050-ig pedig 60-80 százalékkal csökkentsék az éghajlatváltozásért leginkább felelős gázok kibocsátását.

A tagállamok környezetvédelmi minisztereinek brüsszeli döntésén a magyar delegációt Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter vezette. Az uniós tagállamok csütörtökön javaslatot tettek arra, hogy a fejlett országok az elkövetkezendő évtizedekben milyen mértékben fogják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az elfogadott ütemterv szerint középtávon, vagyis 2020-ig 15-30 százalékkal, 2050-ig pedig 60-80 százalékkal lenne célszerű csökkenteni a kibocsátás mértékét az 1990-es szinthez képest.

Ismeretes, az 1997. évi kiotói megállapodás - első lépésként - előírta a fejlett országok számára, hogy 2012-ig átlagosan mintegy öt százalékkal csökkentsék kibocsátásukat. Az Európai Unió átlagosan nyolc százalékos, Magyarország pedig hat százalékos csökkentésre vállalt kötelezettséget. A luxemburgiak szerint az elképzelés az uniós tagállamok nagy többségének elképzeléseivel találkozik. A végső számszerűségek meghatározásánál figyelembe vennék, mit szeretne ezen a téren az Egyesült Államok, mint a kiotói megállapodás elutasítója és egyben a világ legnagyobb szennyezője, valamint mi a fejlődő országok elképzelése.

A luxemburgi elnökség csütörtökön tájékoztatást adott a vegyi anyagokról szóló jogszabály-tervezet előkészítéséről, belga kérésre pedig szóba került a vadon élő madarak EU-ba történő importjának szigorításának ügye is.

Az ülés napirendjén szerepelt az EU által képviselendő álláspontok kialakítása a környezeti demokrácia intézményeiről szóló Aarhusi Egyezmény és a géntechnológiával módosított élő szervezetekre vonatkozó szabályokról szóló Cartagena Jegyzőkönyv részes feleinek második, valamint a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény részes feleinek első találkozójára. Az Aarhusi Egyezménnyel és a Cartagena Jegyzőkönyvvel kapcsolatos tárgyalások kiemelt témája volt a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos nemzetközi szabályrendszer szigorítása.