Internet Biztonság Napja: összefogás a hazai fejlődésért

Budapesten, a MOM Park mozijában rendezték meg az első Internet Biztonság Napját, ahol a hazai és nemzetközi IT-biztonsági és a hardver-szofter megoldásokat szállító cégek próbálták okítani a hazai menedzserréteget a vállalati és felhasználói biztonság tudatosságról. A helyszínre közel 700 ember érkezett, a vállalati és a kormányzati szférából egyaránt.

A rendezvény fővédnöke az Informatikai- és Hírközlési Minisztérium volt, így a megnyitó beszédet Kovács Kálmán tartotta. A miniszter kiemelte a kormányzat által fontosnak tartott szempontokat és célokat a hazai informatikai IT-biztonsági piaccal kapcsolatban. Véleménye szerint a kulcskérdés az, hogy győzzük-e a versenyt biztonsági szempontból a fogyasztói igényekkel, a rosszindulatú támadásokkal, hackerekkel és a technikai fejlődéssel. Közlése szerint hazánk vállalható helyzetben van az európai országokat tekintve, sőt mi lehetünk a régió IT-biztonságtechnikai központja.



Az IHM szerint ehhez a szerephez viszont folyamatos fejlődésre van szükség. Kovács Kálmán ezt a folyamatot fogalom párokkal kívánta beszédében leírni. Az első tényező a sebesség és költség kérdése. Ez nyilvánvalóan a szélessávú internet elérhetőségének elterjesztését jelenti, amiben hazánknak sikerült ugrásszerűen növekedni. Jelenleg 2014 hazai településen elérhető a szélessávú internet, míg kicsit több mint egy évvel ezelőtt még kevesebb mint 600 volt ez a szám. A költségek terén a kormányzat nem tud közvetlenül beavatkozni, de az OECD tanulmányai szerint a piac mégis jelentős árcsökkenést generált a verseny által. A két szám önmagában örömteli lenne, viszont ezt az összképet mégis rontja, hogy nálunk a szélessávú internetpenetráció a siralmas 3%-on van, míg az EU 25 országának átlaga 8%.

A második tényező a tartalom és kultúra. A kormányzat ezen a téren az online ügyintézés és a digitális írásbeliség szocializálásában látja a feladatát. Az üzenetküldés (email, chat, instant messaging) és a nagy fájlok letöltésében a piac elérte a megfelelőnek mondható szintet, viszont az egyirányú valós idejű modellek (filmletöltés, zeneletöltés) és az online üzleti megoldások területén komoly hátrányban vagyunk. Ugyan az oldalletöltések száma megnégyszereződött 2002 és 2005 között, de a tartalomszolgáltatás nem igazán követte ezt.

Kovács Kálmán ígéretet tett arra, hogy az 5-6 éve húzódó digitális aláírás és eÖnkormányzat hamarosan törvényként jelenik meg, illetve novembertől minden közigazgatási szerv működőképes online ügyfélszolgálattal fog rendelkezni. Ezáltal talán sikerül feloldani azt a hiányosságot, miszerint a technológia nem ér el a fogyasztóhoz, nem éri el az ingerküszöbét az embereknek. Kiemelte, hogy éppen ezért az is fontos a fejlesztésben, hogy arcot teremtsünk az informatikának. A harmadik páros a biztonság és kultúra a miniszter szerint. Az IT-biztonságot felosztotta két részre: egyrészt műszaki biztonságra, másrészt adatbiztonságra (behatolás elleni védelem), mely kettő együtt felelős a fogyasztói bizalom kialakulásáért.



Kovács szerint ez a konferencia éppen időszerű volt, hiszen már sem a kormányzat, sem a vállalatok nem tudnak tovább lépni IT-biztonsági fejlesztések nélkül. Hazánk ugyan rendelkezik egy régióban kiemelkedő szellemi tőkével, egy széleskörű szakember gárdával, de elmondása szerint a cél most, hogy ez a tudás leérjen a fogyasztók szintjére is. A biztonságtechnikát kicsit fura összehozni a kultúrával, de ez etikai kérdés szolgáltatói és fogyasztói oldalról is. Szolgáltatói oldalról fontos, hogy ne szolgáltassák ki a fogyasztót, vevő oldalon pedig nem mulasztható már el az egyedi kockázatfelmérés.

A kormányzat szerepe pedig az lehet ebben a történetben, hogy elterjeszti, ösztönzi ezt a magatartást. A fogyasztók oldalán felügyeli az etikai normák betartását, illetve oktatja, neveli őket. A vállalatok szintjén pedig ösztönöznie kell a kormányzatnak, hogy közös munkával, közös etikai kódexszel közös platformot alkossanak, de ezt az IHM nem törvényi szabályozás, hanem egy közös szándék eredményeképp képzeli el. Kihívást fog jelenteni a fogyasztók által igényelt "interoperabilitás", azaz átjárhatóság a különböző felületek között, illetve a biztonsági szempontokból fontos szeparálás összehozása.