Sebesség­sza­bá­lyo­zás­sal a dugók ellen

Egy új számítógépes szimuláció szerint az adaptív sebességszabályozással (ACC) ellátott gépjárművek enyhíthetnék az autópályákon kialakuló dugókat.

A Volkswagen kutatóinak egy csapata Arne Kersting, a Drezdai Műszaki Egyetem fizikusa vezetésével megállapította, hogy a forgalomtorlódás akkor is jelentősen csökkenthető, ha a közlekedésben résztvevő járművek közül csak néhány rendelkezik ACC-vel.

A forgalomtorlódás számos európai országban okoz problémákat. Mivel sok helyen az újabb autópályák építése már túl nagy terheket róna a gazdaságra, vagy egyéb okokból nem kivitelezhető, ezért a kutatók már jó ideje gondolkodnak az alternatív megoldásokon. Az ötletek között szerepel a forgalom nagyságától függő sebességkorlátozás, valamint a "felhajtói adagolás", ami korlátozná a mellékutakról az autópályára felhajtó autók számát.

Ezek a módszerek főként az úgynevezett központosított forgalomirányításon alapulnak, melyek egy adott forgalmi helyzetre reagálnak. Kesting és munkatársai szerint a probléma orvoslásához a fentieknél egyszerűbb és hatékonyabb lenne minél több autót adaptív sebességszabályzó rendszerekkel ellátni.

Az ACC a hagyományos sebességszabályzó egy továbbfejlesztett változata, bizonyos rendszerhatárokon belül automatikusan biztosítja az előttünk haladó járműhöz mért megfelelő követési távolságot, amit egy speciális radaros érzékelővel mér. Ha az előttünk haladóhoz képest a távolság túlzottan lecsökken, a rendszer finom gázvisszavétellel vagy automatikus fékezéssel csökkenti a sebességet, illetve figyelmeztető jelzést küld, ha emberi beavatkozásra is szükség van. Ha ismét szabad előttünk a terep, akkor az adaptív sebességszabályozó fokozatosan visszaáll az eredetileg beállított sebességre. Bár ma még csak néhány, többnyire felsőkategóriás típus van felszerelve ezzel a rendszerrel, arányuk a technika fejlődésével és a piacra való betörésével valószínűleg növekedni fog.

A német kutatók a forgalom számítógépes szimulációjával elemezték az autópályákon kialakuló állapotokat. A szimulációban a járműveket egy-egy apró részecske képviselte, így a kutatók szabadon változtathatták a forgalom összetételét gépjármű típusokra és vezetési stílusokra levetítve. A szimuláció feltételezte, hogy a forgalomban többnyire "emberi" vezetők vesznek részt és csupán kis számban fordulnak elő "részben automatizált", ACC-s autók.


A forgalomsűrűség dinamikája (a) ACC-s autók nélkül, (b) 10% ACC-s járművel, melyek így is jelentős csökkenéshez vezetnek
Az eredmények szerint ha az összes autó csupán 10%-a használja az ACC-t, a torlódás már akkor is nagymértékben csökken, mivel eltolódik a teljes forgalom leállás, amit a mellékelt ábrával szemléltettek. Az ACC forgalomra gyakorolt hatása természetesen arányos a rendszerrel felszerelt járművek számával. A kutatók szerint most már a mérnökökön a sor hogy hatékonyabb ACC-ket tervezzenek, mivel a jelenlegi rendszerek nem elég fejlettek ahhoz, hogy a szimulációkban bemutatott módon viselkedjenek.