Éles verseny volt az Oscarokért

A gyártók által legtöbbre tartott - esemény egyértelműen az Amerikai Filmakadémia Oscar-díjainak átadási ceremóniája, amelyet mára virradóra 78. alkalommal rendeztek meg.

Igaz, hogy a minőségre érzékeny - főleg európai - nézők szemében van rangosabb elismerés (Európai Filmdíj) és a nézettsége is világszerte csökken (néha már a Golden Globe-díjak átadását is többen nézik a televíziók előtt), ám a legnagyobb felhajtás filmes körökben továbbra is az Amerikai Filmakadémia Oscar-díját és annak átadási ceremóniáját övezi. Ráadásul ennek a díjnak van a legnagyobb ázsiója, hiszen a filmstúdiók bevételeit ez dobja meg igazán - régebbi bemutató esetén újra felívelő szakaszba lép a jegyértékesítés -, az Oscart nyert színészek pedig ezzel beléphetnek a millió, majd a több millió dollár gázsijú sztárok klubjába.

A szobor - a filmtekercset utánzó talapzattal együtt - 34,3 centiméteres, súlya 3,85 kiló, anyaga rézzel, ezüsttel és 24 karátos arannyal bevont bronz. A díj hivatalos neve Akadémiai Díj (Academy Award of Merit), az Oscar pedig a beceneve. Az elnevezés eredete bizonytalan. Az egyik lehetőség szerint az akadémia könyvtárosa és főigazgatója, Margaret Herrick állítólag így kiáltott fel az első szobrocska láttán: "Ez pontosan úgy néz ki, mint Oscar nagybátyám!"

Kevés olyan dolog biztos, mint a ceremónia: csupán egyszer - 1942-ben - maradt el a világháború miatt. Három alkalommal halasztották el néhány nappal: 1938-ban a Los Angeles körüli esőzések, 1968-ban Martin Luther King meggyilkolása és temetése miatt, 1981-ben pedig a Ronald Reagan elnök elleni merénylet után. Nem könnyű a nézők közé sem bekerülni. Minimum két pártfogó szükséges az akadémia tagjai közül, ám az ő elismerő nyilatkozatukat még a 33 tagú vezető testületnek is jóvá kell hagynia.

Eddig egy Oscar nevű díjazott volt: Oscar Hammerstein II., 1945-ben nyert a legjobb betétdal kategóriában. A legrövidebb Oscar-nyertes film az 1955-ben díjazott Marty volt a maga 91 percével, a leghosszabbak között található 3 óra 42 perccel - holtversenyben - az 1939-es Elfújta a szél és az 1962-es Arábiai Lawrence; az abszolút rekorder pedig az 1968-ban a legjobb külföldi filmként díjazott, hét és fél órás Háború és béke.

Eddig nyolc magyar filmet jelöltek a legjobb külföldi filmek között: 1969-ben A Pál utcai fiúkat (rendezte Fábri Zoltán), 1975-ben a Macskajátékot (Makk Károly), 1978-ban a Magyarokat (Fábri Zoltán), 1981-ben a Bizalom (Szabó István), 1982-ben a Mephisto (Szabó István), 1984-ban a Jób lázadása (Gyöngyössy Imre, Kabay Barna), 1986-ban a Redl ezredes (Szabó István) és 1989-ben a Hanussen (Szabó István) című filmet.