C.R.A.Z.Y. - Retróérzés 9-99 éves korig

C.R.A.Z.Y. - Retróérzés 9-99 éves korig

2006. július 27. 08:00, Csütörtök
Minden évben felbukkan egy kitűnő retró-szellemet árasztó film a hazai mozikban. Idén Kanadából érkezett - kötelező darab.

A filmes világ nagyrészt Amerika bűvöletében él, a tehetetlen, jelentős hazai filmgyártással nem bíró országok piacait ennek megfelelően elárasztják az amerikai termékkel. Hiába az olykor felbukkanó kisebb hazai gyártású filmek és külföldi produkciók, az amerikai filmek arányuk miatt jóval nagyobb szeletet hasítanak ki a bevételi tortából - Magyarországon is. Pedig Kanada végképp nincs messze Amerikától, s bár olykor, főleg ha a québec-i régióról van szó, francia nyelven gyártják filmjeiket, de évről évre mindig kiszalad valami értékes és sokak figyelmét kiváltó alkotás.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Ezekre leginkább a kanadai filmes akadémia díja, a Genie hívja fel a figyelmet - aki a kanadai filmgyártás krémjével akar megismerkedni, az elég, ha az utóbbi években jelöltek nevét végigbogarássza. Bár a jelöléshez elég az is, ha kanadai pénz van a produkcióban (lásd. a Szabó István-féle Napfény íze győzelme és a Csodálatos Júlia jelölése), de az utóbbi években olyan filmek nyerték el a díjat, mint a Belleville-i randevú, A barbárok inváziója, Atom Egoyan Ararátja vagy az idehaza a Titanic Filmfesztiválon is bemutatott megejtő szépségű inuit nyelvű film, az Atanarjuat. Idén pedig - ezért is a hosszadalmas, unalmas és átugorható bevezető - a C.R.A.Z.Y. volt a díjátadó üdvöskéje - csekély 13 jelöléséből 11-et váltott szobrocskára, természetesen szinte mindet a fő kategóriákban.

Hogy a siker mennyire volt megérdemelt, azt persze nem tudhatjuk, hiszen a Nesze neked, Pete Tong! kivételével a többi kanadai film elkerülte hazánkat, de az biztos, hogy a C.R.A.Z.Y. fene tartalmasra és élvezhetőre sikeredett. Már az első percben olyan módon sikerül sokkolnia az embert, hogy oda is ragadunk a moziszékhez (fotelhez) és nem csak az előző turnus által otthagyott rágóguminak köszönhetően. A ragadás persze a későbbiekben fokozódik, ahogyan szépen lassan kibomlik előttünk a Beaulieu-család évtizedeken átívelő története, mely 1960-ban, karácsony estéjén kezdődik, amikor is megszületik narrátorunk és hősünk, az ifjú Zac, aki kénytelen azzal a frusztrációval megküzdeni, hogy a jeles születési nap miatt bukta az összes szülinapi buliját és kénytelen Jézus születésével osztozni.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Ez a Jézus-párhuzam anyunak köszönhetően az egész filmet végigkíséri, mint ahogy Zac önmegismerését is segíti az elkövetkező 20 évben, mely alatt kiteljesedik a család (anyu, apu és Zac négy testvére) története. Mindez nagyon korrekt retró hangulattal, korhű zenékkel és igazi szívvel. A zenét már csak azért is érdemes kiemelni, mert olyan mennyiségű és minőségű, hihetetlenül hangulatos számokat választottak a filmhez, hogy a rendező és a producer a teljes hatás érdekében még saját fizetését is megkurtította, hogy maradjon elegendő kanadai dollár a 600 ezret kóstáló muzsikák jogaira. Az igyekezet megérte, elég ha csak a David Bowie-féle Spacy Oddity című klasszikus alatti kétperces jelenetet tekintjük.

A film során hihetetlenül élvezetes módon ismerhetjük és szerethetjük meg a családtagokat, akik olykor bizony a korszellemhez hasonlatos deviáns vagy akkor még deviánsnak tartott vonásokat is mutatnak (alkohol, drog, homoszexualitás), és minden negatív történés ellenére is hihetetlenül emberközeli marad a film még a ma gyermekének számára is. Nagy erény, hogy C.R.A.Z.Y. igazi karakterekkel dolgozik, nem mismásol, kimondja a frankót és ez a hús-vér érzet teszi igazán autentikussá a filmet. Sírunk is, nevetünk is - ahogyan azt a való életben is tesszük - persze csak akkor, ha nem mi vagyunk Chuck Norris, mondhatnám meglovagolandó az új internetes téboly hullámait.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A C.R.A.Z.Y. remek film, úgy tűnik minden évben elkél valami nosztalgikus, a Moszkva térre vagy a Good-bye, Leninre hajazó film, mely alapjaiban véve ismét másik oldalát mutatja meg a kornak. Azt elismerem, hogy bár a film elejének lendülete nem tart ki a végéig, de még a vége felé elnagyolt trippek ellenére is hihetetlenül pozitív összbenyomás fogalmazódik meg az emberben. Nagyon hangulatos film.

Klikk
ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz
C.R.A.Z.Y.
feliratos kanadai filmdráma, 127 perc, 2005

Rendező: Jean-Marc Vallée
Forgatókönyvíró: Jean-Marc Vallée, François Boulay
Zeneszerző: David Bowie
Operatőr: Pierre Mignot

Szereplők:
Michel Côté (Gervais Beaulieu)
Marc-André Grondin (Zachary Beaulieu)
Danielle Proulx (Laurianne Beaulieu)
Maxime Tremblay (Christian Beaulieu)
Pierre-Luc Brillant (Raymond Beaulieu)
Alex Gravel (Antoine Beaulieu)
Félix-Antoine Despatie (Yvan Beaulieu)
Natasha Thompson (Michelle)
Émile Vallée (a gyerek Zachary Beaulieu)
Johanne Lebrun (Doris)


Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások