Megmozdulhat a filmpiac

A forgalmazó cégek előtt megnyílik a lehetőség a nemzeti filmvagyonba tartozó alkotások terjesztésére. A még ÁPV-tulajdonban lévő filmstúdiók az alkotók és munkavállalók kezébe kerülhetnek.

Várhatóan két-három héten belül dönt a kormány a nemzeti filmvagyonba tartozó alkotások terjesztési szabályairól, valamint a Mafilm és a Filmlabor Magyar Mozgókép Közalapítványhoz (MMK) történő vagyonátadásának feltételeiről - tudtuk meg Zachar Balázstól, a kulturális tárca audiovizuális és művészeti főosztályvezető-helyettesétől. A filmvagyon rendezése több éve húzódó folyamat, és az intézkedésekről szóló jogszabályok elfogadása is jelentős - már csaknem egyéves - késésben van. Ennek oka elsősorban az állami stúdiók és a forgalmazó Mokép Rt. gondozásában lévő filmek és azok vagyoni értékű jogai kivonásának, majd kincstári vagyonba történő átadásának elhúzódása, továbbá a tavaszi választások és a minisztériumi struktúra átalakítása.

Az állami stúdióktól és a Moképtől a filmjogok - amelyek kivásárlása információink szerint a Mokép és az ÁPV Zrt. közötti jogvita miatt késett - a privatizációs szervezethez kerültek, azokat várhatóan október végéig csoportosítják át a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI). A vagyonkezelőjük a kulturális tárca irányítása alatt álló, közgyűjteményként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum lesz. (Az erről szóló kormányhatározat módosításra szorul, hiszen a feladatok elvégzésére korábban 2005. december 1-jei határidőt szabtak meg.)

A filmjogok rendezése után következhet a stúdióvállalatok - a Budapest, a Hunnia, az Objektív, a Pannónia, a Dialóg -, valamint a Mokép privatizációja. A társaságok 100 százalékos üzletrészét pályázatokon értékesíti az ÁPV Zrt., amelyeken előnyt élveznek a munkavállalóik és alkotóik által alakított konzorciumok. A privatizációs szervezet szerint ennek indoka, hogy a stúdióknak minimális az eszközállományuk, igazi értékük az alkotókhoz kapcsolódó reputáció, a Mokép esetében pedig a bevezetett márkanév.

Az ősszel a Filmarchívum kezelésébe kerülő műveket - több száz, az állami stúdiókban 2004 végéig készült játék-, dokumentum-, animációs, kísérleti, rövid-, illetve televíziós filmet, köztük akár a világháború előttieket - az állam hasznosítja, azok terjesztésébe professzionális forgalmazókat von be. A teljes piaci értékesítés azonban csak 2007-ben kezdődik, mivel a filmeket az előállító stúdiók, illetve azok jogutódjai még 2006. december végéig forgalmazhatják. (Hivatalosan ugyan pályázatot írnak ki a terjesztésükre, de azon még előnyben részesítik az előállító stúdiókat, amelyeknek azt is vállalniuk kell, hogy a forgalmazási bevételt filmgyártási célra fordítják. E bevételből ugyanakkor már a Filmarchívum is részesedik.)

Új terület nyílik meg a filmforgalmazók számára a nemzeti filmvagyonba tartozó alkotások terjesztésével. (A szabályokról rendeletet alkot majd a kormány.) A Filmarchívum maga is forgalmazhatja ezeket, de pályázatokat is ki kell írnia a többcsatornás - nyilvános filmvetítéseken, televíziós sugárzással, dvd-én vagy más hordozón, valamint online-letöltések útján történő - terjesztésre. A filmeket pedig változatosan összeállított csomagokra bontva kell meghirdetni. Tilos egy forgalmazóval kizárólagos megállapodást kötni; a szerződés hatálya öt év lehet - ez még öt évvel meghosszabbítható -, emellett tilos átalányjellegű szerződést kötni.

Minimumjogdíjat azonban nem határoznak meg a rendeletben, mivel annak mindig a tényleges felhasználáshoz kell majd igazodnia. (Általában a dvd-forgalmazási bevételből a forgalmazó 70-80 százalékkal, a televíziós sugárzás jogdíjából 30-50 százalékkal részesedhet.) A Filmarchívumnak a bevételből még ki kell fizetnie a filmekhez kapcsolódó, a szerzői és szomszédos jogi jogosultakat megillető díjakat is, majd a fennmaradó összeget a műpéldányok felújítására és digitalizálására kell költenie.

A kormány várhatóan határozatot fogad el a Mafilm Rt. és a Magyar Filmlaboratórium Kft. MMK-tulajdonba adásának részletes feltételeiről is. (A pénzbeli térítés nélküli vagyonátadás a filmtörvény márciusi módosításába már bekerült.) A Mafilm esetében egy szavazatelsőbbséget biztosító részvény, a Filmlabornál pedig egy 100 ezer forint névértékű, elsőbbségi jogot biztosító üzletrész marad az államnál. A cégek igazgatóságában és felügyelőbizottságában a kulturális és a pénzügyi tárca képviselői is helyet kapnak. A két éve tervezett vagyonátadás egyre sürgetőbb az MMK-nak, mert a Mafilm-stúdiók korszerűsítésére és felszerelésére nincs forrása, a befektetői tárgyalások pedig addig állnak az olasz Cinecittá, a német Bavaria filmstúdiók üzemeltetőivel és a Babelsberg Film GmbH-val. A fejlesztés elodázhatatlan, hiszen hamarosan több magánfilmstúdió is megnyitja kapuit Magyarországon. A befektető saját és koprodukciókat hozhatna a Mafilmhez, használhatná az infrastruktúrát, de tulajdonjogot nem kapna.

A Budapest, a Hunnia, az Objektív és a Pannónia filmstúdiók, valamint a Mokép tulajdonában lévő filmeket és vagyoni jogaikat az ÁPV Zrt. a Dialóg filmstúdió közvetítésével vásárolta ki. Az amúgy a végelszámolástól megmenekülő Dialógot 900 millió forintos tőkejuttatásban részesítették, amely ezután kivásárolta a jogokat a filmes cégektől. A Dialóg saját filmjeit és azok jogait - egy ÁSZ-jelentés szerint - 155 millió forintért vásárolta meg az ÁPV.