A James Bond-sztori

A James Bond-sztori

2006. november 27. 18:07, Hétfő
Élete bővelkedik izgalmakban, modora elsőrangú, öltözködése pedáns, életvitele pazar, autói a leggyorsabbak közül kerülnek ki, nem mellesleg pedig bomlanak utána a nők: ő lenne James Bond, a 007-es ügynök.

A brit szuperkém bő fél évszázaddal ezelőtti megjelenése óta több tucat könyv és film készült kalandjairól, az érdeklődés pedig az elmúlt évtizedek alatt mit sem csökkent iránta. Jól mutatják ezt a mozik egyre nagyobb bevételei, amelyek bizonyára a napokban bemutatandó, a sorban 21. James Bond-filmnél is minden eddigit túlszárnyalnak. Ekkora sikerre egészen biztosan nem számított Ian Fleming, amikor 1953-ban megírta első kémtörténetét, a Casino Royale-t.

Bond karakterének megformálásakor Fleming nem ment messzire, hiszen ismerősei szerint a 007-es voltaképpen az író idealizált figurájának is felfogható. Ugyanabban az iskolában végeztek (Eton), mindketten futottak be némi katonai karriert (igaz, Bond több eredménnyel), ugyanazokat az ételeket szerették (pl. tojásrántotta), valamint ugyanúgy kedvelik az alkoholt és persze a nőket is. Hőséhez hasonlóan ugyanis Fleming után is bomlottak a nők, így valóban nem volt nehéz beleképzelnie magát hősének aranyifjú élethelyzetébe. Az egyszerű hangzású James Bond nevet egyébként egy amerikai ornitológustól vette kölcsön Fleming, a könnyű megjegyezhetőség pedig tudatos döntés eredménye volt.

A hírszerzést is megjárt, ekkoriban a sajtóban dolgozó Fleming 1952-ben kezdett bele az első James Bond-történetbe, a most megfilmesített Casino Royale-ba. A regényt Fleming jamaicai nyaralójában írta, amelyet Goldeneye (Aranyszem) névre keresztelt, ez később egy Bond-film címét is adta. A képlet innentől kezdve úgy nézett ki, hogy az író az év első két hónapját kivette szabadságként és a szigeti kis magánparadicsomában töltötte, innen pedig egy-egy újabb 007-es történettel tért vissza Angliába. Fleming 1966-os haláláig így egy tucat regény és két rövidebb történet született a titkos ügynök kalandjairól, az író szívbetegsége azonban nem jelentette egyben hősének végét is: Bond kalandjainak elmesélését ugyanis átvették különböző szerzők, akik végül közel kétszer annyi regényt publikáltak a 007-esről, mint Fleming.

James Bond hatalmas sikerének több komponense van, az egyik ezek közül az érdekfeszítő történet, a másik pedig az, hogy az emberek szívesen azonosulnak a főhőssel, hiszen valahol belül kicsit mindenki vágyik rá, hogy olyan legyen, mint Bond. A producerek szempontjából pedig az a legjobb, hogy Fleming történetei mozivászonra termettek, hiszen izgalmasak, látványosak, ráadásul a főszereplő kötelességből sármos, a lányok pedig szintén munkaköri leírásukból adódóan szépek. Ezek fényében nem is meglepő, hogy az eddigi húsz film összesen több mint másfél milliárd dollár bevételt hozott a stúdióknak, a Casino Royale pedig várhatóan még néhány tízmilliót hozzácsap ehhez az összeghez. James Bond kalandjai azonban itt garantáltan nem érnek véget: már folynak a 22. film előkészületei, címe egyelőre nem publikus.

November 17-én lesz a 21. James Bond-film, a Casino Royale premierje. Az alaptörténetet az 1953-ban megjelent első regény adja. A film eleje abban az időszakban játszódik, amikor Bond még nem volt dupla nullás ügynök, ezt a státust ugyanis csak küldetései során érdemli ki. A 007-es minősítés megszerzése után első feladata egy Mollaka nevű terrorista lekapcsolása Madagaszkárban, azonban nem minden alakul úgy, ahogyan azt a titkos ügynök szeretné, így végül a brit titkosszolgálattól függetlenül kezd kutakodni.

A nyomok a Bahamákra vezetnek, ahol Bond megismerkedik Dimitrosszal és Solnage nevű barátnőjével, előbbi jó kapcsolatot ápol egy Le Chiffre nevű úriemberrel, aki elsősorban a terroristáknak felajánlott kölcsöneiről ismert. Az MI6 kideríti, hogy Le Chiffre egy montenegrói kaszinóban, a Casino Royale-ban kíván nagy tétekben pókerezni, ha pedig veszít, az komoly kihatással lehet a terrorista szervezetek finanszírozására. Bond tehát játszani kezd, ebben pedig hathatós segítségére van titkos ügynök társnője, Vesper Lynd is. A Casino Royale-ban debütál az új James Bond. Sean Connery, George Lazenby, Roger Moore, Timothy Dalton és Pierce Brosnan után most ugyanis Daniel Craig alakítja a 007-es szerepét, míg a hősnőét Eva Green.



Egy jóképű titkos ügynök mellé elengedhetetlen egy csinos segítő, belőlük pedig természetesen sosem volt híján a 007-es, igaz, ezen hölgyek közös jellemzője, hogy tragikus hirtelenséggel és általában igen fiatalon kénytelenek itthagyni az élők világát. Az első Bond-lány Eunice Gayson volt az 1962-ben bemutatott Dr. Nóban, akit eredetileg visszatérő szereplőnek szántak, ez a terv azonban meghiúsult. Ugyanebben a filmben tűnik fel a kor legendás szexszimbóluma, Ursula Andress, akit - a valósággal ellentétben - előszeretettel emlegetnek az első Bond-lányként is.

A hatvanas évek leghíresebb Bond-hölgye mégiscsak a Goldfingerben játszó Honor Blackman, aki eredetileg a dupla nullás ügynök ellenségeként kezdi pályafutását, később azonban átáll a jó oldalra. Ő máig a legidősebb Bond-lány, hiszen 37 éves volt, amikor eljátszotta Pussy Galore szerepét, aki egyébként a távol-keleti harcművészetekben és a repülőgép-vezetésben is jeleskedett. Az 1967-es, Csak kétszer élsz című moziban két távol-keleti hölgy, Aki és Kissy Suzuki is szerephez jut, igaz, előbbi feláldozza életét Bondért, utóbbit pedig - csak álcázásképpen! - feleségül veszi az ügynök.

Az igazi, szerelemből elvett felesége azonban Tracy di Vincenzo lesz az 1969-es, Őfelsége titkosszolgálatában, őt viszont még ugyanebben a filmben meg is ölik. A hetvenes évek Bond-filmjeiből is kikerültek emlékezetes hölgyek, ilyen volt például Az aranypisztolyos férfiban játszó Britt Ekland svéd színésznő, aki a vásznon Mary Goodnightot alakította. Említésre méltó Barbara Bach is, aki A kém, aki szeretett engemben alakította az orosz kémnő szerepét. A kilencvenes években olyan szépségek tűntek fel a 007-es mellett, mint Denise Richards, Sophie Marceau, Halle Berry vagy Rosamund Pike.

Listázás a fórumban