Intenzív nethasználók a magyarok

Egy nemrégiben készült nemzetközi munkahelyi felmérés szerint a magyarországi munkavállalók 75 százaléka rendszeres e-mail illetve internet használó, és többségük úgy véli, hogy ez hozzájárul munkájuk eredményességéhez.

A Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő és kölcsönző cég által készített felmérés megállapítása szerint az online kommunikáció a dolgozók túlnyomó többsége számára természetes: rendszeres e-mail és Internet használónak számít 68 százalék, a csak e-mailt használók aránya 5 százalék, a csak az Internetet használóké pedig 2 százalék. A dolgozók mindössze 14 százaléka nem használja egyik eszközt sem munkája során.

Nemzetközi mércével mérve Magyarországon az online kommunikációs eszközök visszafogott használata a jellemző. A felmérésben szereplő 28 ország között Magyarország a 19. helyet szerezte meg. Az élen Hong Kong, Mexikó, India, Thaiföld és Indonézia végzett, míg a sereghajtók Franciaország, Puerto Rico és Svájc lettek. A többség egyértelműen úgy gondolja, hogy a technológia pozitív hatást gyakorol munkájuk minőségére. A dolgozók mintegy 64 százaléka szerint az e-mail használat növeli a produktivitást, az Internetről pedig 68 százalékuk vélekedik ugyanígy.

Ami a nemek szerinti megoszlást illeti, a nők valamivel lelkesebben használják ki az online eszközök nyújtotta lehetőségeket, mint a férfiak, míg az iskolázottságot vizsgálva megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségűek körében az online eszközök használata az átlagnál jóval magasabb mértékű. Életkort tekintve a 25-34 éves korosztály jár élen a munkahelyi online kommunikációs szolgáltatások igénybevételében.

"Világosan látható, hogy az online kommunikáció használata mára széles körben elterjedt a munkahelyeken, és jelentősen hozzájárul a produktivitás javulásához" - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A Kelly Global Workforce Index felmérése 28 ország mintegy 70.000 dolgozójának véleményét gyűjtötte össze, köztük csaknem 900 magyar munkavállalóét.

Ami a gazdaság egyes szegmenseit illeti, az online kommunikációs eszközök kifejezetten intenzív használata jellemző az üzleti szolgáltatások, az informatika, a pénzügyi szolgáltatások és az oktatás területén.

A felmérés a fentieken túlmenően kiterjedt a kéretlen, ún. spam e-mail üzenetek, valamint az egyszerűen időrabló és felesleges e-mail üzenetek előfordulásának vizsgálatára is. (Definíció szerint "jelentős mennyiségről" beszélünk akkor, ha az ilyen üzenetek a teljes e-mail forgalom legalább 20 százalékát teszik ki.) Nemzetközi összehasonlításban a spam Magyarországon viszonylag kisebb probléma - a megkérdezettek 33 százaléka vélte úgy, hogy túl sok kéretlen üzenetet kap. Nagyobb gondot jelent az értelmetlen e-mail üzenetek száma - a munkavállalók 40 százaléka panaszkodott, hogy jelentős mennyiségű felesleges e-mail üzenetre kénytelen időt fecsérelni.

Jónás Anikó véleménye szerint a felmérés jól mutatja, mennyire elterjedt az online eszközök használata a munkahelyen. "Az online technológiák kétségtelenül átalakították a gazdaság illetve az egyes cégek működését. A legtöbb ember egyetért azzal, hogy ez javítja a produktivitást, azonban továbbra is gondot jelentenek a feleslegesen, egyértelmű cél nélkül küldött e-mail üzenetek. Kedvező hír ugyanakkor, hogy ami a kéretlen vagy spam e-maileket illeti, Magyarország nemzetközi összehasonlításban meglehetősen jól áll. Ez azt mutatja, hogy egyes Internet szolgáltatók hatékonyabban képesek a nemzetközi spam forgalmat korlátozni. A ma már számos cég és egyéb szervezet által használt szűrőprogramok szintén eredményesen blokkolják a kéretlen üzeneteket. Fontos, hogy - csakúgy, mint bármely más új technológia kapcsán - a vezetők megfelelő képzéssel és egyéb támogatással segítsék a dolgozókat abban, hogy az online eszközöket mindennapi munkájukba integrálva a lehető legjobb eredményt érhessék el" - tette hozzá Jónás Anikó.

Mai, egyre inkább tudásalapú gazdaságunkban alapvető fontosságú, hogy az információk a munkahelyen széles körben hozzáférhetők és hatékonyan hasznosíthatók legyenek. Lényeges továbbá, hogy az egyes szervezetek megfelelő szabályzatokkal segítsék munkatársaikat eligazodni az online kommunikációs eszközök helyes használatát illetően. Az ilyen szabályzatokban ki kell térni olyan kérdésekre is, mint az adatvédelem, a személyes használat, a monitoring, tartalmak letöltése, külső személyek számára biztosított hozzáférés valamint az internet illegális célra történő használata.