Idén is a genetika vitte el a Nobelt

Két amerikai és egy brit tudós osztozik az idei orvosi Nobel-díjon a géntechnológiában elért áttöréseikért.

Mario Capecchi, Oliver Smithies és a brit Martin Evans az úgynevezett gén-targeting, vagy célzott génbevitel kidolgozásáért kapták meg a Svéd Királyi Akadémia elismerését. Módszerükkel, ami genetikai változásokat eszközöl az állatok őssejtjeiben, különböző emberi betegségek idézhetők elő egereknél, ami számos új felfedezéshez vezetett olyan rendellenességek kutatásában, mint a daganatos megbetegedések és a szívbetegségek. A tudomány többek közt ennek a módszernek az alkalmazásával ismerhette meg alaposabban a betegségek egészséges emberekre mért csapásait, de ugyanez a technika fedte fel az öregedési folyamatot és az embrió fejlődését az anyaméhben.


Mario R. Capecchi, Sir Martin Evans és Oliver Smithies
A Nobel bizottság magyarázatában "rendkívül hathatós technikaként" értékeli Capecchi, Smithies és Evans munkáját, amit ma gyakorlatilag a biomedikai kutatások minden területén alkalmaznak, a génfunkciók megismerésére gyakorolt hatása és az ebből származó előnyök pedig még évtizedeken át fogják szolgálni az emberiség javát.

A technika, amit gyakran gén "kiütésként" is emlegetnek, lehetővé teszi a tudósoknak bizonyos gének elcsendesítését, majd a kialakuló hatás tanulmányozását, így génenként felépíthető egy betegség kialakulásának kórképe. A mai napig több mint 10 000 egér gén - a teljes állománynak közel a fele - lett kiütve, amit hamarosan a többi is követni fog. Ennek eredményeként 500 különböző emberi rendellenesség egér-modellje készült el, köztük szív- és érrendszeri betegségeké, idegrendszeri rendellenességeké, a cukorbetegségé és a ráké. A technika Sir Martin Evans állati embriói őssejt felfedezéséből nőtte ki magát. Ezek a sejtek alakítják ki a test összes szövetét, Evans pedig arra jött rá, hogy eltávolítva laboratóriumi körülmények között is tenyészthetők.

A technikával mindhárman jelentős eredményeket értek el. A Utah Egyetemen dolgozó Capecchi professzor a szervfejlődésben részt vevő gének szerepét fedte fel segítségével, míg Evans egy betegség, az örökletes cisztás fibrózist kutatta a módszer alkalmazásával. Smithies professzor az egér-modellek elkészítésében vette ki a részét, melyekkel számos gyógyíthatatlannak tartott betegségnek találhatják meg az ellenszerét anélkül, hogy embereken kellene kísérletezni.