Feketelistát vezetnek a távközlési cégek

Nemcsak a bankoknál, a mobilszolgáltatóknál is működik feketelista, ám míg a bankoknak a törvény szabja meg, milyen esetben kell - kötelezően - az ügyfél adatait behelyezni a nyilvántartásba, addig a telekomcégek saját belátásuk alapján dönthetnek.

Ha az ügyfél hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeinek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan, több mint 90 napon keresztül nem tesz eleget, az adott banknak a hitelintézeti törvény rendelkezései alapján az adós adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) kell továbbítania. A hitelintézeti törvény mind az adatátadási kötelezettségről, mind a feltételekről egyértelműen fogalmaz, a bankoknak nincs módjuk arra, hogy egyedileg mérlegeljenek - mondta el a Napinak Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa.

Kevesen tudják, de 2006 januárja óta már a távközlési szolgáltatóknál is működik egy ilyen feketelista - jelenleg a három mobilszolgáltató, a T-Mobile, a Pannon és a Vodafone adatait vezetik össze. Addig, amíg a banki adóslistát a kereskedelmi bankok, a Magyar Nemzeti Bank és Keler Zrt. tulajdonában álló Giro Zrt. kizárólagos tulajdonában álló BISZ Zrt. működteti a törvényben megszabott feltételek mellett, addig a távközlési feketelista kezelése az érintett cégek kezében van.

Nemcsak itt érezhető az, hogy a hírközlési törvény - amely lehetőséget ad a távközlési szolgáltatóknak arra, hogy egy közös adatbázisban "dobják" a számlatartozással bíró ügyfeleket - sokkal liberálisabb, mint a banki kemény szabályozás. Mint azt Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója lapunknak elmondta, a jogszabály nem állapítja meg azt az összeghatárt, amely után az ügyfél már bekerülhet a közös adatállományba, ennek pontos értéke viszont a szolgáltatók között létrejött megállapodás alapján üzleti titoknak minősül. A szolgáltatók tehát saját hatáskörben jogosultak eldönteni, hogy egy adott tartozás esetében továbbítják-e az adatokat a közös rendszerbe. Tapasztalataink szerint akár néhány ezer forintos, 1-2 hónapos számlatartozás esetén is bekerülhet az előfizető a közös adatállományba, hisz egy általunk ismert ügyben kilencezer forintos számláról volt szó.

A T-Mobile illetékese ezt azzal egészítette ki, hogy a közös adatbázisba azon ügyfelek kerülnek be, akik meghatározott összeggel tartoznak és a számlatartozás miatt felfüggesztéssel élt szolgáltatójuk, azaz sem kimenő, sem bejövő forgalmat nem bonyolíthatnak. Ezt a szankciót a szolgáltatók csak többszöri sikertelen felszólítás után alkalmazzák. Az adatbázisba kerülésről értesítést kap az ügyfél - hangsúlyozta a T-Mobile illetékese, aki azért az is elárulta, hogy kis összeg esetén - méltányossági alapon - ezzel nem élnek a cégek. A Vodafone-nál megtudtuk, hogy az adatbázisban ügyfelek adatait napi szinten töltik be.

Majorosi Emese szerint a közös adatállomány létrehozásának célja, hogy megelőzzék a díjfizetési, illetve a szerződésből eredő egyéb kötelezettségek kijátszását. Az adatbázisban szereplőktől a szolgáltatók megtagadhatják a szerződéskötést. Az azonban, hogy a szolgáltatók élnek-e a hírközlési törvényben biztosított lehetőséggel, a saját hatáskörükben meghozott döntésen múlik. Az is előfordulhat, hogy a szolgáltatók jelentős előleg befizetéséhez kötik a szerződéskötést. Ez utóbbi a ritkább, hiszen a cégek és a rendben fizető ügyfelek érdeke egyaránt az, hogy minél kevesebb nem fizető ügyfél legyen.

Míg a BISZ Zrt. folyamatosan publikálja, hogy hány adat szerepel az adatbázisban (jelenleg mintegy 500 ezer adós mintegy 700 ezer hitelszerződése van rögzítve), a távközlési cégektől nem sikerült megtudnunk, hogy az elmúlt két és fél év alatt összesen "hányan fordultak meg" az adattárban. A számlatartozás rendezése után az ügyfél adatai a törvény által megengedett határidőig, egy évig még fennmaradnak a hírközlési feketelistán (a bankoknál 5 év ez az idő), de már nem mint tartozó, hanem mint olyan, aki egyszer már "tartozott". Ez pusztán figyelmeztetés a szolgáltatóknak, nem kötődik hozzá kötelező szankció. Ezután az illető kikerül az adatbázisból, amiről ugyancsak írásos értesítést kap.