Ismét működik az LHC

14 hónap kihagyás után újraindult a Nagy Hadronütköztető. A mérnökök két stabil protonsugarat keringettek egymással ellentétes irányban a francia-svájci határ alatt húzódó hatalmas körgyűrűben, és nemsokára rekordot dönthetnek a részecskegyorsító energiaszintjét illetően.

Az LHC a két protonsugár minden korábbinál magasabb energiaszinteken történő ütköztetéséből próbál fényt deríteni a fizikai univerzum természetére. "Az LHC egy méretében, és megépítésének nemzetköziségében is példátlan gépezet" - jelentette ki Dennis Kovar, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (DOE) vezető tisztségviselője. "Gratulálok a helyreállításon dolgozó tudósoknak és mérnököknek, már nagyon várjuk a felfedezéseket."


Nem véletlenül szólalt meg az USA az újraindítással kapcsolatban, az amerikai tudósoknak ugyanis komoly szerepük volt az LHC megépítésében: a DOE nemzeti laboratóriumainak, a Fermi, a Berkeley és a Brookhaven közel 150 tudósa vett részt a kulcsfontosságú komponensek megalkotásában. A sugarak körbevezetése fontos mérföldkőnek számít a végcél felé vezető úton. Az elkövetkező néhány hónapban számos ütközést idéznek elő a két protonsugárral, amiből értékes adatokat olvashatnak ki az LHC négy fő részecskedetektorával.

A legelső LHC ütközések viszonylag alacsony, 900 GeV energián mennek majd végbe, a sugarak energiáját azonban fokozatosan emelik a világcsúcsnak számító 7 TeV szintig, amit várhatóan a jövő év elején érnek el. Ez lesz az az energiaszint, amin elkezdődhet a vadászat az egzotikus részecskék után. "Nagyszerű újra sugarat látni az LHC-ben" - mondta a CERN vezérigazgatója, Rolf Heuer. "Még bőven akad tennivalónk mielőtt az érdemi munka elkezdődhet, azonban ezzel a mérföldkővel is jeleztük, hogy már úton vagyunk."


A sugarak körbeküldése a vártnál simábban ment, az első teljes kört pénteken este 8 óra 30 perckor tették meg a 27 kilométeres gyűrűben, miközben a mérnökök csak szombat reggel 7 órára várták ennek a teljesülését. "Minden rendkívül simán ment" - tette hozzá James Gillies, a CERN kommunikációs igazgatója, aki a BBC-nek nyilatkozott. Gillies reményét fejezte ki, hogy a folytatás is hasonlóan jó lesz és már napokon belül elérik a kitűzött 1,2 TeV sugárenergiát, ami eddig csak az amerikai Tevatron részecskegyorsítónak sikerült.

A tudományos csapat tagjainak nyilatkozataiból az derült ki, hogy nem szeretnék elsietni a dolgot, az első ütközéseket alacsony energián hajtanák végre. "Sokkal jobban ismerjük az LHC-t, mint egy évvel ezelőtt" - nyilatkozott Steve Myers, a CERN részecskegyorsítókért felelős igazgatója. "Saját kárunkon tanultunk, és úgy készítettük fel a technológiát, hogy tovább tudjunk lépni." Ennek megfelelően a mérnökök a szombatot a sugarak élettartamának növelésének szentelték. "Jelenleg egy sugár élettartama félóra körül mozog, ami egész jó a jelen helyzetben. Összességében a cél egy sugár 10-12 órán keresztüli fenntartása a gyorsítóban" - tette hozzá másnap Gillies.


A mérnökök megvitatták az 1,2 TeV szintre történő emelését, erre azonban egyelőre kevés az esély, a működtetésért felelős csapat az első alacsony energiájú ütköztetésekre összpontosít, amikre két héten belül kerülhet sor. A leállást okozó sérülés, amit egy elektromos hiba okozott 53 szupravezető mágnes és a hozzájuk tartozó elektromos rendszer teljes cseréjét tette szükségessé. A mérnökök egy új korai figyelmeztető rendszerrel is ellátták az LHC-t, ami elvileg kizárja a legutóbbihoz hasonló incidenseket. A CERN 720 millió forintnak megfelelő svájci frankot költött a javításokra.