Szoftverekkel a jövőbeni pénzügyi válságok ellen

Szimulációs technológia segítheti a jövőbeni pénzügyi válságok megelőzését - állította hétfői közleményében az Európai Bizottság, a témával kapcsolatos, "áttörő" kutatási eredményeket jelentve be.

A mozifilmek számítógépes grafikai megoldásaihoz hasonló szimulációs technológiát alkalmazó szoftver Brüsszel szerint "képes előre jelezni a gazdasági szereplők nagyméretű csoportjai, mint például háztartások és vállalatok, bankok és hitelfelvevők, illetve munkáltatók és munkakeresők közötti kölcsönhatásokat, úgy, hogy a csoportok tagjai valós személyekhez hasonlóan kereskednek és versenyeznek egymással".

A bizottság szerint a technológia alkalmas lehet olyan kérdések megválaszolására, mint például hogyan alkalmazkodik a gazdaságpolitika ahhoz, hogy 2020-ra az EU lakosságának mintegy negyede 65 évesnél idősebb lesz, illetve hogyan fog működni a gazdaság, amikor a természeti erőforrások megfogyatkozása megnehezíti energiaszükségleteink kielégítését. Az EU által 2,5 millió euró értékben támogatott kutatási projekt eredménye Viviane Reding távközlési biztos szerint "segíthet abban, hogy a papír-ceruza alapú gazdaságtervezésről a szuperszámítógépek által támogatott gazdasági döntéshozatalra térjünk át".

"Azáltal, hogy még a tervezőasztalon lehetővé teszik a szakpolitikai döntések emberekre gyakorolt hatásainak jobb vizsgálatát, a kutatási projekt eredményei kitűnően egészítik ki a hagyományos gazdasági statisztikákat és a gazdasági szereplők reakcióival kapcsolatos feltételezéseket" - tette hozzá. A szimulációs technológia számítógépes kísérletekkel vizsgálja az egymással összekapcsolt piacokon tevékenykedő különböző gazdasági szereplők csoportjai közötti kölcsönhatásokat, igen nagy méretekben. A számítógépes program összesen több százezer szimulált cselekvést és reakciót kapcsol össze.

Az új szoftver számos tényezőt vesz figyelembe az egyes bankok különböző reakcióinak bemutatásakor, egyebek között a tartalékoknak a befektetésekhez viszonyított arányát, a betétesek fogyasztási, befektetési és megtakarítási szokásait, valamint pszichológiai tényezőket, például a piaci bizalmat is.