Intelligens személyi asszisztens segít majd mindenkit

Steve Mills, az IBM szoftverfejlesztési és hardverüzletágának vezetője 1973-ban került az IBM-hez és gyakorlatilag az összes területen dolgozott, ide értve a fejlesztést és a pénzügyi tervezést is. 2000-ben vette át a szoftverrészleg vezetését, 2010 óta pedig már a hardverüzletágért is ő felel. Az 59 éves szakember szerint az ember örökké fölényben lesz a gépekkel szemben.

Steve Mills

"Nagyon messze vagyunk még attól, hogy a számítógép betöltse az ember helyét. A célunk ehelyett inkább az, hogy a számítógépet egy jó asszisztensé tegyük. Az emberek és a számítógépek nagyon jól kiegészítik egymást; mi jók vagyunk abban, ha asszociatív módon kell gondolkoznunk, míg a gépekből viszont hiányzik az inspiráció, cserébe nem felejtenek el semmit. A Watson bebizonyította, hogy tudunk olyan gépeket készíteni, amelyek tetszőleges számú információt képesek elemezni és a számunkra fontos részleteket gombnyomásra elérhetővé tenni. A segítségükkel felismerhetjük azokat az összefüggéseket, amiket a számítógépek nélkül nem ismernénk fel, mivel nem vagyunk abban a helyzetben, hogy áttekintsük a nagy információmennyiségeket. Nagyon is valóságos, hogy a szoftverek kikeressék nekünk az információáradatból a legfontosabbakat. Ezt a szegmens üzleti elemzésnek hívják és az egyik legnagyobb növekedési területünk. Egyetlen számítógép sem mentes a hibás stratégiai döntésektől, de jelentős mértékben megnöveli a helyes döntés meghozatalát" - hangsúlyozta Steve Mills.

Az IBM munkatársa úgy vélte, hogy a jövő szoftvereivel kapcsolatban azok a projektek a legizgalmasabbak, amelyek részét képezik az "Okosabb bolygó" nevű kezdeményezésüknek. Ennek keretében új adatforrásokat fedeznek fel; többek között az áramhálózatok működtetőinek segítenek az erőművekben, kapcsolószekrényekben és áramelosztó berendezésekben található mérőktől beérkező különböző adatok elemzésében. Így kimutathatók a hálózati üzemzavarok és az üzemeltetők kiküldhetik a technikusaikat ezek elhárítására. ezáltal megelőzhetők az áramszünetek. Minél több információt elemzünk, annál pontosabban mondhatjuk meg előre, hogy mikor és hol lesznek üzemzavarok. Ilyen elemezéseket már az Egyesült Államokban és Dániában is végeznek.

A technika azonban nem csak az áram-, hanem a vízhálózatoknál is működik. Kaliforniában a szivattyúkat, ventilátorokat és vezetékeket felügyelik ilyen módon. Máltán egy olyan programot építenek ki, amely segít optimalizálni a vízfogyasztást. Memphis város rendőrsége pedig a helyszínek, az időpontok és más jellemzők megadásával szoftver segítségével értékeli ki a bűncselekményeket. A rendőrök igyekeznek felismerni az elkövetési mintákat és így megelőzési céllal bevethetők. Az eredmény: a súlyos bűncselekmények száma 30 százalékkal csökkent.

Ezenkívül az IBM mérnökei az Ontario Egyetem munkatársainak bevonásával egy olyan szoftveren dolgoznak, amely automatikusan kielemzi a csecsemők összes egészségügyi adatát. így jól megbecsülhető hogy egy baba néhány órán belül belázasodik-e vagy sem. Az orvosok felkészülhetnek és közbeléphetnek ezekben az esetekben. Minél több beteg adatát értékelik ki, annál jobb kezelés javasolható az egyes pácienseknek. Ez nem csak az életmentésben segít, hanem óriási pénzek megtakarítását is lehetővé teszi. ráadásul az orvos nem pazarolja az idejét rossz vagy kockázatos kezelésekre.


A Berlini Szabadegyetem és a Matheon Kutatási Központ munkatársaival együttműködve az IBM szakemberei egy olyan szoftveren is dolgoznak, amely a fehérjék elemzése alapján kimutatja a különböző betegségek kialakulását. A program a kiértékelés során az egészséges és a beteg emberek fehérjemintáit hasonlítja össze. Az alkalmazás 250-szer gyorsabban dolgozik, mint más hasonló eljárások, és a világon elsőként arra is képes, hogy a fehérjeminták alapján felismerje a húgyhólyag-, a vese- és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát, még azelőtt, hogy a betegségről a páciensnek egyáltalán tudomása lenne.

De az egészségügy területén sem fogják a számítógépek helyettesíteni az embereket, viszont hatékonyabbá tehetik az orvosok munkáját. Elég csak belegondolni, hogy ha egy orvos készíttet teszteket, majd felállítja a diagnózist, még mindig kikérheti a számítógép véleményét. A gép pedig megvizsgálhatja az információkat, további adatokat kereshet és akár olyan eseteket is találhat, amikről az orvos még nem is hallott. Ugyan a végső diagnózist mindig az orvosnak kell meghoznia, de sokkal jobb helyzetben lehet, mint korábban.

"Egyáltalán nem kell már sokat várni arra, hogy a személyi asszisztensek olyan intelligensek legyenek, mint a Watson. A számítási felhő technológiának köszönhetően az okostelefonok és a táblagépek hozzáférhetnek a nagy számítógépek tudásához. A valóban intelligens személyi asszisztens tehát nem sci-fi, a személyre szabott számítógépes asszisztensek tíz éven belül szabvánnyá válhatnak. De óvatos vagyok az előrejelzésekkel, a dolgok teljesen másként fejlődnek, mint régen. 1969-ben végeztem el az iskolámat és 1973 óta dolgozom az IBM-nél. Akkor még könyvtárak és lexikonok voltak. Ki gondolta volna, hogy egy olyan online ajánlat, mint a Wikipédia egyszerűen forradalmasítani fogja a tudás gyűjtését és elérését? Ki tudja, hogy néhány év múlva az információkat nem közvetlenül szenzorokon keresztül juttatjuk-e majd az agyunkba?"


"De mindezt félretéve a személyi asszisztensek valóban elterjedhetnek, akár digitális másodpilóták vagy intelligens házak formájában is. Ugyanakkor nem igazán aggódom amiatt, hogy a jövőben a hackerek már nem csak a számítógépeinket, hanem akár az egész házunkat is megtámadhatják. Természetesen a hálózatba kötés magával hoz némi veszélyt, de a sikeres támadáshoz az is kellene, hogy a ház irányítását végző rendszert az internetre kössük. A szoftverek ugyan egyre jobbak lesznek, de sosem lesznek tökéletesek. A Mátrix a moziba való; még a legokosabb gépek is csak azt teszik, amire programozták őket. Biztos lesznek olyan szoftverek, amelyek korlátozott területeken kiválóan feldolgozzák majd a tudást, de a tökéletesen intelligens gép, amely mindannyiunkat ellenőriz és irányít csupán fikció marad. Az univerzális és zseniális agy viszont már létezik. A két fülünk között helyezkedik el és ott is marad" - szögezte le a szakember.

Az IBM Research 2009 áprilisában jelentette be, hogy a Watson is részt vesz a Jeopardy! népszerű amerikai tévés kvízjátékban. A nem mindennapi megmérettetést végül a szuperszámítógép nyerte meg. Watson összesen 77 413 dollárt nyert, az összeget az IBM alapítványok, illetve segélyszervezetek részére ajánlotta fel. Tavaly szeptemberben vált ismertté, hogy a Watson orvosi diagnózisok elkészítésében segíthet.