Új törvénytervezet a SOPA atyjától

Lamar Smith amerikai republikánus szenátor meglehetősen kitartó politikus, hiszen azután, hogy az általa benyújtott Stop Online Piracy Act (SOPA) komoly kritikákat kapott, gyorsan egy új törvénytervezet megalkotására fordította a figyelmét.

Az IB Times magazin tudósítása szerint Lamar Smith egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely a SOPA-hoz hasonlóan meglehetősen komolyan érinti az internet szabadságát. A dokumentum hivatalos neve H.R. 1981, illetve "Protecting Children From Internet Pornographers Act". Vagyis a téma ezúttal nem az online kalózkodás, hanem a gyermekpornográfia elleni harc. A jogszabály lényege, hogy az internetszolgáltatókat köteleznék arra, hogy legalább egy éven át tárolják az ügyfeleik IP-címeihez kapcsolódó adatokat és a kommunikációs szokásaikra vonatkozó információkat. Ez utóbbiak nem csak a nevet és a címet jelentenék, hanem például a bank- és a hitelkártya-adatokat, így nyomon lehetne követni, ha valaki pénzt adott ki a tiltott tartalmakért.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az összegyűjtött információkat nem védenék megfelelően az illetéktelen hozzáférések ellen. Ennek oka, hogy a hatóságok elvileg nem csak a súlyos bűncselekmények esetén férhetnének hozzá ezekhez az adatokhoz. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) elemzése szerint a tervezet jelenlegi formájában még azt is lehetővé tenné, hogy egy válóperes ügyvéd - terhelő bizonyítékok gyűjtése céljából - betekintést kaphasson az összegyűjtött információkba. Az EFF rámutatott, hogy egy ilyen jellegű adatbázis - a számos személyes adat miatt - különösen vonzó célpont lehet a bűnözők számára. Az Egyesült Államokban várhatóan a jövő héten irányul majd nagy figyelem a H.R. 1981-re. Az Anonymous csoport különböző csatornákon már megkezdte a tájékoztató anyagok, felhívások szétküldését.

A Lamar Smith által kidolgozott SOPA akkora felháborodást váltott ki, hogy tavaly novemberben a világ legnagyobb szoftvergyártóit képviselő BSA bejelentette, visszavonja a törvénytervezet melletti támogatását. Az érdekvédők szerint a jogszabály túl messzire megy. Ezt követte idén januárban a Wikipédia és más oldalak tiltakozóakciója, majd az Amazon, a Google és a Microsoft is elutasította a cenzúraterveket. Kérdés, hogy az H.R. 1981 esetében várható-e ekkora ellenállás.