Máris megfordult az adatkiszervezési trend

Számos szervezet elkezdte házon belülre visszaszervezni adatait, ellentétben az előző év uralkodó trendjével, amikor sokan a külső szolgáltatók nyújtotta rövid távú támogatás mellett döntöttek.

Az Oracle jelentése szerint hogy míg az előző év során az európai, közel-keleti és afrikai régióban a cégek valósággal sorban álltak a rövid távú támogatást nyújtó külső szolgáltatók előtt, a cégek mára elkezdték házon belülre visszaszervezni adataikat. A kutatás korábbi, második ciklusa, amelynek eredményeit 2012 januárjában tették közzé, határozott elmozdulást jelzett a külső adatközpontok szolgáltatásai felé. A kutatás akkor ezt annak tudta be, hogy a társaságokat váratlanul érte a big data berobbanása. A harmadik ciklus viszont trendfordulót jelez: a Quocirca elemzőcég által végzett kutatás szerint a vállalatok most egyre inkább házon belüli adatközpontokba szervezik vissza adataikat.

Ez a "big data trendforduló” nem csupán az adatok egyre nagyobb értékét és a vállalkozások adataikra fordított figyelmének megnövekedését jelzi, hanem arra is rámutat, milyen fontos, hogy az adatok a lehető legegyszerűbben legyenek mozgathatók a nyilvános és privát számítási felhők között. A fenntarthatóság továbbra is meghatározó jelentőségű az adatközpontokra vonatkozó stratégiák alakulásában, és hogy a rugalmas rendszerbeállítás rövid távú szükséglete rendszerint többet nyom a latban az üzleti támogatás iránti hosszabb távú igénynél.

Kiemelik, hogy lemaradásba kerülnek azok a vállalatok, amelyek nem hangolják össze szorosabban az informatikai és az üzleti területeket. A kutatás ugyanakkor nem jelez általános javulást az üzlet és az informatika összehangolása tekintetében. Meglehet ugyan, hogy sokan tettek előrelépéseket e tekintetben, de sokan vannak azok is, akik nem. Ez azt jelenti, hogy azok a szervezetek, amelyeknél nem javult az IT és az üzleti terület összehangoltsága, lemaradnak arról az értéktöbbletről, amit az informatika képes biztosítani az üzletmenetben.

"A vállalkozások egyre inkább online módon működnek és digitális termékeket, tartalmakat, kommunikációt és tranzakciókat használnak. Az adatáradat, amely tavaly sokakat arra késztetett, hogy házon kívül keressenek segítséget, a jövőben sem apad majd. Így érthető, hogy a köztes évet számos szervezet arra használta fel, hogy rendet tegyen a saját háza táján, és az adatokat közelebb hozza a szervezethez” – mondta Luigi Freguia, az Oracle Systems európai, közel-keleti és afrikai régióért felelős vezető alelnöke, majd hozzátette: „Az is bizakodásra ad okot, hogy a vállalatok felkészítették a jövőre az adatközpontjaikat, javítottak a kiszolgálók kihasználtságán és fokozták a virtualizációt. Ha azonban olyan, együttműködésre tervezett szoftvert és hardvert használnak, továbbá figyelmet fordítanak a szabványokra, akkor a vállalatok eléggé rugalmassá tehetik informatikai infrastruktúráikat ahhoz, hogy szükség esetén magán vagy nyilvános számítási felhőbe költöztessék át.”

Az egyetlen házon belüli adatközpontot fenntartó szervezetek aránya a második és a harmadik kutatási ciklus között 26 százalékról 41 százalékra nőtt, és ehhez hasonlóan 19 százalékról 25 százalékra emelkedett azon válaszadók aránya, akik több, kizárólag házon belüli adatközpontot működtetnek. Ezzel szemben 56 százalékról 34 százalékra esett vissza azoknak a válaszadóknak az aránya, akik házon belüli és külső megoldások kombinációját használják. Emellett 22 százalékról 26 százalékra emelkedett azon szervezetek aránya, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy a következő 12 hónap során új adatközpontra lesz szükségük, ami arra utalhat, hogy a vállalkozások nem érzik úgy, hogy a jelenlegi adatkonjunktúra egyhamar véget ér.

Csökkent azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek azt nyilatkozták, hogy belátható időn belül nem valószínűsítik, hogy új adatközpontra lenne szükségük. Ez a szám mindhárom kutatási ciklus során csökkent: az első ciklus 17 százalékáról 8 százalékra a második ciklusban, majd 7 százalékra a harmadikban. Az adatközpont-beruházások terén Skandinávia, a német-svájci régióból Németország, valamint az Egyesült Királyság jár élen, ebben a sorrendben.

„A kutatás legutóbbi két ciklusa egy folyamat két végpontja között mérte fel a szervezeteket” – nyilatkozta Clive Longbottom, a Quocirca elemzője, majd így folytatta: „A második ciklus végrehajtására éppen akkor került sor, amikor a cégek a számítási felhők nyújtotta lehetőségeket vizsgálták és számos projektben külső erőforrásokat alkalmaztak a fejlesztéshez, a teszteléshez és a kísérleti bevezetéshez. A harmadik ciklus egybeesett azzal, hogy egyre elterjedtebbé vált a számítási felhők alkalmazása; a korábbi kísérleti projektek közül egyre több alakul át teljes, éles projektté. Úgy tűnik azonban, hogy ezek közül mostanra sokat visszaszerveztek házon belülre, magánfelhőplatformokra, ez pedig a létesítményhasználat ésszerűsítéséhez vezetett. Ugyanakkor az adatközpontokkal kapcsolatos döntések jelentős része csupán taktikai jellegű, ez pedig hosszabb távon kihathat a tulajdonos szervezetek stratégiai lehetőségeire.”