Komoly pénzbírságok elé néz a Qualcomm

A mobilpiac elmúlt évtizedes száguldása sok ellenséget hozott a chipgyártónak, ami több milliárd dollárba kerülhet nekik.

Az Európai Bizottság korábban versenyügyi eljárást kezdeményezett a Qualcomm ellen és az azzal zárult, hogy miután a társaság megtagadta bizonyos anyagok és információk kiadását, így akár napi 580 000 eurós pénzbüntetést is kaphat. A Qualcomm fellebbezett a döntés ellen, de az Európai Unió Bírósága elutasította a beadványát. A Qualcomm azzal az érvvel védekezett, hogy túl összetett és költséges lett volna a kért iratok összegyűjtése. Az ezzel kapcsolatos költségeket a társaság nem kevesebb, mint 3 millió euróra becsülte, mivel a folyamatban több mint 50 munkatársa és 16 külső tanácsadó lett volna érintett.

Marc Jaeger, az Európai Unió Bíróságának elnöke szerint a keresetet benyújtó óriáscég nem állította, hogy a pénzügyi cselekvési szabadsága veszélyeztetve lenne vagy a piaci részesedése komoly mértékben korlátozva lenne. Éppen ezért nem derült ki az sem, hogy miért lenne lehetetlen a számára az információk kiadásával kapcsolatos költségek kiegyenlítése.

Az Európai Unió több dologgal vádolja a Qualcommot, köztük azzal, hogy a gyártási költségek alatt értékesítette a chipsetjeit és valószínűleg jogsértő kifizetéseket eszközölt egy fontos ügyfél felé azért, hogy az kizárólag az ő termékeit alkalmazza. Emellett a vállalat versenyellenes tevékenységet folytatott azért, hogy kiszorítsa a piacról az Icera nevű konkurensét, egy brit mobilszoftver-fejlesztő céget. A Qualcomm már 2015 vége óta ismerte az ellene felhozott vádakat. Amennyiben az eljárás jogerősen lezárul és bebizonyosodik a piaci versenyre vonatkozó szabályok megsértése, úgy a Qualcomm köteles lesz kifizetni az egyéves bevételének a legfeljebb 10 százalékát kitevő pénzbüntetést.


A számtalan eladott mobilchip ellenére a bevételek jórésze a 3G és 4G technológiák kifejlesztéséből, és azok szabadalmainak licenceléséből jön
A Qualcomm ezenkívül harcban áll az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságával (FTC) is, amely szintén a piaci versenyt sértő üzleti gyakorlat alkalmazásával vádolja a chipgyártót. Ilyen praktika volt, hogy összekötötték termékeik megvásárlását szellemi tulajdonuk licencelésével; csak akkor vehetett tőlük valaki chipet, ha rendszeres jogdíjat is fizet. A konszern visszautasította a vádakat. Időközben kirobbant az Apple kontra Qualcomm vita is: az Apple azt állítja, hogy a Qualcomm visszatartotta a licencfizetéseit, ráadásul túl magas licencdíjakat, 1 milliárd dollárt követelt olyan szellemi tulajdonért, amelyet valójában az almás óriáscég fejlesztett ki. (A Qualcomm szerint egyébként a kaliforniai társaság áll az FTC által indított eljárás mögött is.)

Hogy ez ne legyen elég a jóból, Dél-Koreában 910 millió dolláros bírságot szabott ki rájuk a helyi szabályozó hatóság, aminek elhalasztását kérik a per lezárultáig, mivel védekezésük szerint ez az összeg "helyrehozhatatlan károkat" okozna számukra. A vád szerint indokolatlan költségeket számoltak fel a mobilok modemchipjeiért, és több céget a nélkülözhetetlen szabadalmak használata miatt licencdíjak megfizetésére köteleztek. Egyébként a koreai versenyhivatal ezzel a döntéssel főként a Samsungot védi, ez eddig a legmagasabb összegű bírság amit kiszabtak.

A számos vita ellenére Steve Mollenkopf, a Qualcomm vezérigazgatója lehetségesnek tartotta a peren kívüli megegyezést. A menedzser közölte, hogy az ilyen dolgokat egyre gyakrabban bíróságon kívül sikerül megoldani és nincs oka annak, hogy ezt miért ne lehetne ezekben az esetekben is megtenni.